Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - SZEMLE
Urbán Aladár: A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán (Akadémiai kiadó, Bp., 1973.) JÁROLIJÓZSEF 1948-49. évi forradalom és szabadságharc hadtörténeti irodalma az ország önvédő harcában nagy szerepet játszó nemzetőrség és honvédség életrehívásának, hadműveleti tevékenységének részletproblémáit tárta fel az eddigiekben. A kérdés levéltári kutatásokon alapuló országos méretű feldolgozására vállalkozott a megyénkből származó, ismert történész Urbán Aladár. Monográfiájában a magyar polgári forradalom viszonylag békés periódusának, a Batthyány kormány időszakának e téren elért eredményeit és kudarcait összegzi. A forradalom vívmányainak védelmére és a belbiztonság megóvására létrehozott nemzetőrség jellegéből adódóan nem volt alkalmas a hosszú tábori szolgálatra. Az 1948 nyarán lezajlott délvidéki események azonban az önálló, magyar irányítás alatt álló magyar hadsereg megteremtését tették szükségessé. A nemzetőrség szervezeti kereteinek kialakítása, felfegyverzése, táborba szállása, majd az e téren mutatkozó kudarcok hatására az önkéntes alapon szervezett honvédség megteremtése fűződik a Batthyány kormány nevéhez. Előkészületi időszak volt ez, amely a dicsőséget hozó pákozdi győzelemhez vezetett. Amint Urbán Aladár könyvéből kitűnik, ez az időszak nem volt mentes a szervezésbeli hibáktól, politikai, katonai következetlenségektől. A monográfia a magyar nép hősi harcának deheroizálás nélküli, a történeti igazság teljes feltárására törekvő bemutatását tartja elsődleges céljának. A magyar nemzetőrség nem előzmények nélküli Európában. A francia, német és az angol példák ismeretesek voltak a kortársak előtt és nem véletlen, hogy a márciusi ifjúság veti fel először megszervezésének szükségességét. A március 15-i események hatására a „közcsend és belbiztonság" megőrzésére spontán szervezéssel Pesten létrehozott nemzetőrség vidéken is követésre talált, így Békés megyében is március 22-én a megyeháza udvarán tudott népgyűlés egyik fontos határozata volt a rend és a csend fenntartására megszervezendő nemzetőrség. Ugyanezen a napon kezdte tárgyalni az utolsó rendi országgyűlés kerületi ülése a nemzetőrségről alkotandó törvényjavaslatot, a felelős magyar minisztériumról szólóval együtt. Az utóbbi, nem kisebb horderejű kérdés ellenére, az országgyűlés figyelmét elsősorban a nemzetőrség ügyére fordította. Nem véletlenül, hiszen a néptömegek felfegyverzése létkérdésként vetődött fel a nemesség számára. Az álláspontok két alapvető kérdésben csaptak össze: Alkosson-e az országgyűlés törvényt a nemzetőrségről, vagy bízza a minisztertanácsra a törvényjavaslat kidolgozását és benyújtását a következő országgyűléshez. Kossuth, Madarász László a nemzetőrség törvényhozás nélküli létrejöttére hivatkozva sürgette a törvény megalkotását. 663.