Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - SZEMLE

A belbiztonság feltétlen megóvása, amely a nemzetőrség életrehívásának indítéka volt, visszavonulásra késztette az ellenzőket. A 35 szakaszra növekedett törvényjavaslat vitája azonban egy szakasz, az ún. kvalifikáció körül kristályosodott ki. A nemesség a vagyoni cenzussal a parasztok, kézművesek kiszorítását akarta elérni a nemzetőrségből. Az április 3-án, a királyhoz felküldött törvényjavaslat, majd a szentesített áprilisi törvények XII. törvénycikke meghagyta a vagyoni cenzust. A nemzetőrség tényleges szervezése azonban rugalmasan túltette magát ezen az ország nagyrészén. A nemzetőrség szervezésének ezernyi gondját kezdettől fogva Batthyány miniszterelnök viselte és 1848 szeptemberéig megmaradt a kérdés első számú irányítójának. Április 20-án nevezte ki a Nemzetőrségi Haditanácsot, amely közvetlen irányítása alatt állott. Május 15én kerül sor Baldacci Manó ezredesnek, a Nemzetőrségi Haditanács elnökévé való kinevezésére. A nemzetőrség irányítására és szervezésére vonatkozó hatáskörök tisztázása csak 1848 nyarára lett végleges. A Nemzetőrségi Haditanács 1848 teléig megőrizte önállóságát, nem tartozva sem a hadügy-, sem a belügyminiszter felügyelete alá. Helyzete a hadügyi kérdések tisztázatlansága miatt alakult így. Mészáros Lázár hadügyminiszter hatáskörébe csak a délvidéki események miatt táborbaszálló nemzetőrség tartozott. Szervezése és felfegyverzése mindvégig a Nemzetőrségi Haditanács és a törvényhatóságok (vármegyék, a kiváltságos területek és a szabad királyi városok) feladata volt. A magyar viszonyok között korábban ismeretlen nemzetőrség felfegyverzése, kiképzése komoly gondot jelentett a Haditanácsnak és a törvényhatóságoknak. Sőt a délvidéki események miatt táborbaszállt nemzetőrök, hiányos fegyverzettel és felszereléssel lettek kirendelve a gyülekezőhelyekre. A Batthyány kormány emberfeletti erőfeszítése ellenére a nemzetőrség intézménye a táborbaszállással kudarcot vallott. Hadrafoghatóságának legnagyobb akadálya volt, a hiányos felszerelés mellett, a meghatározott ideig tartó szolgálat. A táborbaszálltak rendszeres felváltása 3-4 hét után következett be, így a folytonosan cserélődő emberanyag nem volt alkalmas tényleges harctéri szolgálatra. A felváltást szükségessé tette, hogy a kiállított nemzetőrség tagjai a cenzus mellőzésével a szegény népelemek soraiból kerültek ki, akik családjuk eltartására nem nélkülözhették a nyári keresetet. Már a szervezéssel szembeni ellenállás is a parasztkérdés és a nemzetiségi kérdés érdemi megoldásának elmaradásában keresendő. Ezt igazolják a Békés megyei események is, Orosháza, Mezőberény, Gyoma példája. A tábori szolgálatra valójában alkalmatlan nemzetőrség helyett a kormány az önkéntes, de hosszabb hadiszolgálatra vállalkozó nemzetőrség megteremtésével tudta megelőzni a szeptemberi katasztrófát. A délvidéki szerb mozgalmak hívták életre a honvédséget. Törvényes kereteit illetően a nemzetőrséggel azonosították, attól azonban lényegesen eltért. Május közepére világossá vált, hogy Bécs nem járul hozzá a külföldön állomásozó magyar alakulatok hazahozatalához, ezért a nemzetőrséghez tartozással törvényesítve a Batthyány kormány olyan cenzus nélküli, önkéntes tömeghadsereget hozot létre, amelynek kiképzése, felszerelése a reguláris katonaság mintájára történt. Toborzásában is a meglevő katonai hadfogadó apparátus működött közre, felszerelésük zömmel központi készletekből történt. A megbékélés reményével a toborzást június közepén felfüggesztették ugyan, de szeptember közepén a horvát támadás miatt újra sürgetően folytatni kellett. Mindezek ellenére a Batthyány kormány komoly érdeme, hogy megtalál664.