Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Keller József: A Táncsics-hagyományok ápolása Orosházán

lehetőség kínálkozik arra is, hogy a kirándulók egy-egy Táncsics-emlekhelyet felkeressenek. így jutottak el már növendékeink Ácsteszérre, Budapestre, Ceglédre, Izsákra, Siklósra. A hagyományápolás késztetett bennünket arra, hogy Táncsics élő rokonait felkutassuk. Még az ötvenes évek második felében megtaláltuk a Vecsésen akkor még élő 80 éves Táncsics-unokát, özv. Kiss Mártonnét, a ma is élő gyermekeit, a Táncsics-dédunokákat. A családdal igen meleg baráti kapcsolatot építettünk ki a hagyomány ápolása, élővé tétele érdekében. Több alkalommal köszönthettük őket intézetünkben. 1957-ben a Rajki József szobrászművész készítette Táncsics-szobor leleplezésekor, 1959-bcn, az iskolazászló avatásakor, 1963-ban az iskola negyedszázados jubileuma alkalmával, 1969-ben, a Táncsics-biennálé elindításakor. Az ifjúság, valamennyiünk számára legmaradandóbb élmény a sok kedves találkozás mellett az 1959-es zászlóavató ünnepség volt. A 80 éves Táncsics-unoka, özvegy Kiss Mártonné, mint zászlóanya adta át intézetünknek a 48-as honvédzászló mintájára készített iskolai zászlót. A zászló egyik oldalán az iskola közösségét kifejező, tanulók tervezte Táncsics-jelvény található, továbbá az iskolánkban szállóigévé lett, a névadó életútját jelző, számunkra is életutat igazító jelmondat: „Hűség a néphez, hűség a megismert igazsághoz." Ugyanekkor szólt ő az ifjúsághoz, felelevenítette nagyapjával bólummá lett, tiszteletét nemcsak előírt használati módja szabályozza, hanem az a múlt, amihez kötődik. A családdal tartott élő kapcsolat lehetőséget adott arra is, hogy olyan Táncsics életére vonatkozó dokumentumok - legalábbis másolatban - az iskola birtokába kerüljenek, melyeket máshonnan megkapni nem tudtunk volna. Ezek a dokumentumok - pl. a Kossuth-levél - a bővülő iskolamúzeumban hagyományőrző, hagyományápoló céllal a nevelés szolgálatában állnak. Táncsics a maga idejében, mint pedagógus, híve volt az iskolai versenyeknek, tanulási versenyt kezdeményezett Cegléden, mikor alkalma volt arra, hogy tanítson. Mi, korunk követelményeinek megfelelően, évenként az elméleti és gyakorlati tárgyakból megrendezzük a Táncsics tanulmányi versenyt, illetve a Táncsics gyakorlati versenyt. Így lehetőségünk van arra is, hogy mérjük növendékeink értelmi erői tudása, gyakorlati készsége fejlődését, produktumok alapján. Míg az elméleti tárgyak versenyei általában két órásak, a gyakorlati vizsgafeladatok hosszabb időt igényelnek, hisz gépészeti szakközépiskolás tanulóinknak egy-egy vizsgaremeket kell készíteniük. Valamennyi tárgyból, szakmából a Táncsics-verseny helyezettjének lenni igen jelentős dolog, az erkölcsi elismerés mellé mindenkor párosul jelentős jutalom is. A Táncsics-versenyek biztosítják, hogy érdeklődés és képesség alapján az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen majdan indulókat kiválaszthassuk, velük való további foglalkozással, eredményes szereplésüket biztosítsuk. Különös gonddal foglalkozunk a jó képességű, kétkezi dolgozók gyermekeivel. Ezt a feladatot a maga korában a maga viszonyainak megfelelően Táncsics is pedagógiai feladatul tűzte ki. Mintegy nyolc évvel ezelőtt hoztuk létre a Táncsics-tanulószobát, hol mintegy 27 kétkezi dolgozó gyermeke délutáni tanulási feltételeit biztosítottuk, tanári irányítással hiányaik pótlásában segítettük őket, gondoskodtunk előrehaladásukról. A tanulószobába koncentráltunk a tanulók érdeklődésének megfelelően könyveket, folyóiratokat, újságokat. Ez a forma, mert kevés tanulónak biztosított előrehaladást, a feltételek javításában pénzügyi akadályok voltak, mert társaiktól elszigetelődtek, nem vált be, rövid életű volt. A tehetséggondozásnak jobb megoldására kellett gondolnunk. 529.