Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Keller József: A Táncsics-hagyományok ápolása Orosházán

Egyetemi tanulmányainkra emlékeztünk egy-egy szakszeminárium ismereteket bővítő, vitákban kristályosító és erősítő sorozatára, s ennek alapján döntöttünk amellett, hogy iskolánkban is ilyen foglalkozásokat kellene bevezetni. Megszületett a Táncsics-szeminárium gondolata, mely lassan egy fél évtizede valóság. A Táncsicsszemináriumok célja, hogy a tanulói érdeklődés és pályaválasztás figyelembevételével a kiemelkedő, jó értelmi képességű - elsődlegesen kétkezi dolgozók gyermekei - tanulók értelmi erőit fejlesszük, készségeiket kimunkáljuk. A Táncsics-szemináriumokat évfolyamonként a gimnázium és a szakközépiskola közismereti és szakelméleti tárgyaiból szervezzük és indítjuk. Egy-egy szeminárium minimális létszáma 3, maximális létszáma 6-8. A szeminárium anyaga szorosan kapcsolódik az adott év szaktárgyi anyagához, azt dolgozza fel sokoldalúan, világnézeti konzekvenciáival együtt. A foglalkozások biztosítják a tanulói gondolkodás fejlődését, világnézetük bővülését, erősödését, ismereteik gyarapodását, szolgálják a tanuló egész személyisége formálódását. Táncsics-szemináriumok másodévtől indíthatók, arra kell törekednünk, hogy egy-egy tárgyból a tanulókkal való foglalkozás három éven át folyamatos legyen. Említettem, hogy a Táncsics-tanulószoba bizonyos veszélyeket is jelent. Találkoztunk olyannal, hogy az ottlevők kezdtek elszigetelődni társaiktól, néhánynál avangard vonások kezdtek kialakulni. A tapasztalaton okulva a Táncsics szeminaristáknak feladatul jelöltük, hogy a KISZ-szervezet megbízásából gyengébb előképzettségű társaik korrepetálásába kapcsolódjanak be, segítsék előrehaladásukat. A korrepetálással készségeik erősödnek, a szaktanártól kapott irányítással pedagógiai módszerük fejlődik, ugyanakkor élő, eleven kapcsolatban maradnak tanulmányi vonatkozásban is azzal a közösséggel, mely a Táncsics-szemináriumi tagságra javasolja őket. Szeminaristáink érettségi és felvételi eredményei megerősítettek bennünket kezdeményezésünk és tevékenységünk helyességéről. A végzett tanári és tanulói munka elismerésében Táncsics nevéhez kapcsolódó hagyományt igyekeztünk teremteni az „Aranykoszorús Táncsics Jelvény" létrehozásával. Kaphatják azok a növendékek, akik tanulmányi és sportmunkában az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, az Arany Dániel Matematikai Versenyen, a Táncsics gimnáziumok versenyén, az országos kulturális- és sportversenyeken rangsorolt helyezést érnek el; azok, akik áldozatos, lelkiismeretes munkát végeznek az iskola közösségéért; azok a végzett növendékek, akik tudományos munkásságukkal, kulturális életben kifejtett tevékenységükkel, vagy a munkapadok mellett kiemelkedő teljesítményükkel, illetve sportban kiváló eredményükkel az alma-maternek is dicsőséget és elismerést szereztek; kaphatják azok a nevelők, akik iskolánkban legalább tíz évig folyamatosan, becsületesen dolgoztak, áldozatos munkájukkal nemzedékeket neveltek fel. Az Aranykoszorús Táncsics Jelvény nemcsak az iskolában élőket, dolgozókat kapcsolja a Táncsics gimnáziumhoz, hanem az onnan eltávozottakat is, terebélyesíti a közösséget, egyben a legnagyobb iskolai elismerés. Ez az erkölcsi elismerés tartalmazza és kifejezi azt a jelmondatot, amit iskolánk zászlójára írtunk: a néphez, a megismert igazsághoz való hűséget. Iskolai, helyi hagyományok teremtésén és ápolásán túl városunk alapítása 225., Táncsics Mihály városunk képviselőjévé választása 100. évfordulója alkalmával kiépítettük kapcsolatainkat országunkban található Táncsics nevét viselő gimnáziumokkal. Ekkor született meg a következő okmány: „Mi, a Táncsics Mihály nevét viselő kaposvári, kisbéri, orosházi, siklósi gimnáziumok képviselői Orosháza város újratelepülésének 225., Táncsics Mihály Orosháza képviselőjévé választása 100. 530.