Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kósa László: Néprajzi kutatások Békés megyében
németországi telepesek jöttek. Ennek megfelelően a néprajzi kutatás szempontjából fontos vallási megoszlás is igen változatos. A reformátust kivéve minden vallást több nemzetiség képvisel, a katolikust és az evangélikust például magyarok, németek és szlovákok. 3 0 Mindkét nagytáj kisebb egységekre, sőt alegységekre bontható. A KÖRÖS MENTI SÁRRÉT Eredetileg mindössze kilenc helységet foglal magába: Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő, Doboz, Gyulavári, Békés, Köröstarcsa, Körösladány, Gyoma. A 18. század elején ezek jelentették a középkori Békés megye folytonosságát. Bizonyos, hogy lakosságuk a hadviselés elől csak a közeli erdőkbe és mocsarakba menekült, és amint lehetett, azonnal visszatért tűzhelyeihez. Tájegységünk neve abból a tényből adódott, hogy a megye Körös menti vidéke majdnem teljes egészében része a Sárrétnek. Pontosabban: Békés megye a három Körös összefolyása közelében kialakult Kis-Sárrétet foglalja magába. A Berettyó mentén elterülő, a Hajdúság közelébe nyúló Nagy-Sárrétnek csupán a déli pereme tartozik a megye jelenlegi közigazgatási határai közé. Életmódja, története, népességének eredete és összetétele szerint szervesen tagja az említett településsornak a Sárréthez sosem számított Gyulavári. Meg kell azonban jegyezni, hogy ugyanilyen okokból a közeli, a Fehér- és a Fekete-Körös közében fekvő Erdőháthoz is hozzátartozik. Fekvése folytán pedig annak egyetlen, Magyarországra eső községe. A tájegység másik szélén viszont a szakirodalomban rendszeresen sárrétinek mondott Dévaványa népi kultúráját sok tekintetben nagykunsági, Közép-Tisza-vidéki jelenségek határozzák meg. 1950-ig Szolnok megyéhez tartozása is kifejezte ezt a tényt. Végül Gyoma német kolónusaival már a telepített Békés megyéhez is tartozhat. Illik, hogy szemlénket a megye névadó helységével, Békéssel kezdjük. Nem tudjuk magyarázatát adni, hogy a néprajzi kutatás miért bánt mostohán ezzel a tipikus, nemzetiségileg és vallásilag egységes parasztvárossal. Amit tudunk róla, annak zömét a régész Banner János fiatalabb korában és élete utolsó éveiben publikált dolgozatai teszik. Ezek egy része a régi falusi-mezővárosi élet különböző vonatkozásaival (viselet, pásztorkodás, szokások), 3 1 másik része építkezéssel, településsel és közlekedéssel foglalkozik. 3 2 Durkó Antal községtörténete a békési népélet sok ágára kitekintő, de vázlatos összefoglalását tartalmazza. 3 3 Az összegzés igénye nélkül is jóval többet mond Békés néprajzáról Kimer A. Bertalan élményszerűen megírt, novellisztikus részletekkel színezett munkája a békési vásárról. Ez a könyvecske egyike a kevés magyar nyelven íródott vásármonográfiáknak. 3 4 Végh József, a békési népnyelv kutatója számos kisebb folklórértékű dialektológiai cikket közölt. A Békésen és más sárréti községekben gyűjtött meséit és népi elbeszéléseit külön kötetben tette közzé. 3 5 írt a bj'cési kaskötő és a mézeskalácsos mesterségről is. 3 6 Különös, hogy, jóllehet szívesen nevezzük lovas nemzetnek a régi magyarságot, a néprajz viszonylag keveset tud mondani a lótartásról. Ezért fontos Márton László dolgozata a békési parasztok lóismeretéről. 3' Mártonnak különben értékes, változatos témájú gyűjtései fekszenek kéziratban. A tanulmányok és cikkek, valamint a nem említett, szórványos, Békésre vonatkozó adatok arról győznek meg, hogy Békés néprajzi vizsgálatá8* 479
