Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kósa László: Néprajzi kutatások Békés megyében

nak további elhanyagolása az egész magyar népi kultúra kárára van. Üjabban Becsei József település- és gazdaságföldrajzi tanulmányai kínálnak jó alapot a módszeres és rendszeres néprajzi gyűjtések számára.

3

8 A Sárrét kutatásának legjelentősebb alakja, Szűcs Sándor. Bár a Békés megyei helységeket is jól ismeri, és írásaiban ritkán tesz különbséget megyék szerint, munkásságának súlya azonban a Nagy-Sárrétre, a bihari részekre esik.

3

9 A táj népéletének szinte minden részletét érintik gyűjtései. A cikkei, tanulmányai, könyvei fölsorolására és méltatására itt szükség nincsen. A címeket az érdeklődő föllelheti a frissen megjelent sárréti bibliográfiában/'

0 Nem szorul indoklásra, hogy a sárréti községek néprajzi föltárásában túlsúllyal szerepel, történeti adatokkal is bőven illusztrált a régi vízi életmód, mindenekelőtt a gyűjtögetővadászó-halászó foglalkozás, valamint a réti rideg pásztorkodás.

4

1 Fontos adatközlések láttak napvilágot a Körösökön és mellékvizeiken folytatott közlekedéstől (tutajozás, átkelés),

4

2 a hajómalmokról,

4

3 a nád sokirányú fölhasználásáról.

4

4 A magyar néprajzi irodalomban viszonylag kevés szó esett eddig a kutakról, a Sárrétről viszont két, e témával foglalkozó dolgozatot is olvashatunk.

4

3 A Sárrétet járó etnográfusok a réti emberek életének leírásával a magyar népi kultúra egyik régies típusát örökítették meg az utókor számára. Egyszersmind azonban az egyoldalúság hibájába is estek. Hosszú ideig elkerülte a figyelmüket a vidék gazdálkodásában a kezdetektől is jelentős szerepet vivő félszilaj és kezes tartás, leginkább azonban a földművelés. E téren a hazai szakirodalomban úttörő jelentőségű Szabó Mátyás terjedelmes tanulmánya a rétgazdálkodásról.

4

6 Újabban az állattartás köréből Hajdú Mihály és Varga Gyula,

4

7 a földművelésről Nagy Gyula közölt értékes adatokat.

4

8 Meglehetősen keveset tudunk a Kis-Sárrét építkezéséről, elsősorban Ganda Béla adatgyűjtő munkájára vagyunk utalva.

4

9 A hiánylista tovább folytatható. A szokásokat a körösladányi lakodalom leírása,

5

0 a néphitet a vésztői hiedelmek egy részét bemutató dolgozat képviseli.

51 A közölt anyag ritkasága minősíti a dobozi pásztorművészetről''

2 és a 18-19. századi szeghalmi és körösladányi festett asztalosmunkákról szóló írásokat. Tudott dolog, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán pályájuk elején Vésztőn, Dobozon, Békésen számos azóta országszerte megismert dalt jegyeztek le. Az utóbbi évtizedekben azonban - különösen ami a publikálást illeti - kevés folytatója akadt a Sárrét folklórja föltárásának. Székely Lajos századvégi dobozi mondagyűjtései folytatás nélkül maradtak.

5

4 Végh József már idézett sárréti meséi mellett,

5

3 újabban körösladányi népi próza°

6 és népdalok láttak napvilágot.5' A „dévaványai juhbehajtás"-ról szóló cikkek inkább az Arany-filológiát gazdagítják, mint a folklórkutatást.

5

8 Ha végigtekintünk a Körös menti Sárrét falvain, nemcsak Békés feltáratlansága tűnik ki, hanem Gyulavárié és Köröstarcsáé is, ahonnan valóban csak szórványos adatokat ismer a néprajztudomány. Gyoma sem dicsekedhet sokkal többel.

0

9 Itt azonban a most készülő helytörténeti és néprajzi kötettől remélhető a helyzet közeli megváltozása. Dévaványa szorgalmas önkéntes gyűjtőinek, Bereczki Imrének és L. Papp Zsigmondnak a község népéletének majd minden területére kiterjedő kéziratos dolgozatai a Néprajzi Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattárában találhatók. Bereczki három évtizedes gyűjtői munkássága alapját képezhetné egy Dévaványáról készítendő néprajzi összegzésnek.

6

0 480.