Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újkígyósi népballadák

Szekerczés Aridrásné, a legtöbb ballada tudója A tokaji kislány (I. sz.) a megátkozott lány témáját feldolgozó, az országban ma is élő népballadák csoportjába tartozik. Stílusuk általában pongyola, első részük nem függ össze a cselekménnyel, félnépi költők hatása érezhető rajtuk. 8 A mi változatunk letisztult alkotás, szép kerek, arányos szerkezetű, feszes cse­lekményű, szinte mérművel egymásra épített ballada, egyike a legsikerülteb­beknek. Egyszerű, pontos vonalvezetése, világos mondanivalója azt a gondolatot fejezi ki, hogy a kegyetlen konvenciók elől nem lehet elmenekülni. Aki meg­próbálja, életével lakol. Az első sor a halált hozó okot, az engedély nélküli férjhezmenetelt, a második az átokmondót mutatja be, a következő két sor a súlyos átok maga, mely előre vetíti a cselekmény tragikus végét. Az átokon be­lüli fokozás úgy hat, mint kemény, kegyetlen pörölycsapás. Az ezután következő háromszoros állítás-tagadás is egymást erősítő fokozásból áll, először csak „bá­gyadt", majd „beteg", végül „meghalt" a menyasszony. Akik jelzik a baj súlyosbodását, azok is - a baj növekedésével együtt - egyre közelebb áll­nak a haldokló arához, sorrendben: a kisebbik vőfény, a nagyobbik vőfény, utoljára maga a vőlegény. Aki ellentmond, a vőlegény anyja, tiltakozó szavai­nak jóhiszeműsége éles ellentéte az átkot sziszegő anya kőkemény szavainak, s még feszültebb drámaiságot sugall. A drámai párbeszéd mindkét oldalról két­két sornyi. Csak a vége tagolódik kétszer négysoros, ellentétes mondanivalóval feszített részre: a vőlegény anyjának döbbent, átokkal felérő, szívbemarkoló •fájdalmas szidalmára, mellyel az átkot mondó anyát illeti, valamint az átkozó anya mély líraiságú önsanyargató önvádjára, mely a körülvevő természet meg­személyesítésével még erőteljesebben érzékelteti, hogy a megbocsátás nem lehet 453.

Next

/
Oldalképek
Tartalom