Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újkígyósi népballadák

osztályrésze, az átok őt tette űzötté, maró és kínzó lelkiismeretfurdalása elől sehova nem bújhat el. A Szegvári Ilona (II. sz.)

9 című népballadánk ugyancsak ma is gyűjthető, több, mint száz változatát tartják nyilván. Gyűjteményben először Erdélyi János Magyar népdalok és mondák (1846-48.) I. kötetében jelent meg. CsanádiVargyas gyűjteménye

1

0 felsorolja a női főszereplő névvariánsait, Szegvári Ilona nevét nem említi. Kálmány újkígyósi balladájának pedig Szegvári Katica a hőse. Tartalmilag legközelebb a zentai Rondonvaldi Idol változathoz áll,

1

1 a kettő gyűjtési időpontja között nem nagy a távolság. Közelségük egyik tanújele, hogy az Alföld térségében milyen viharos gyorsaságú lehetett a balladák terjedése. Mindkettő előadásmódja drámai, talán az újkígyósi még erőteljesebb. Drámaisága gyönyörű lírával párosul, amelyet az egymásba pontosan illeszkedő, ill. egymást váltó szerkezeti elemek még tovább mélyítenek: a megszólítás háromszoros ismétlése (fecském, fecském; rózsáim, rózsáim; kocsisom, kocsisom,) az aggódó szerető háromszori elküldése olyan magas feszültséget teremt, amely egyenes vonalban vezet a tetőzéshez, a félrelépett lány és szeretőjének tragédiájához. Az utóbbi a legtöbb közzétett változatban alig található meg ilyen tökéletes egységben. A Homlódi Zsuzsanna változataiban a szerető legény háromszori elküldése hatszoros kérdésfeltevéssel párosul, ami a drámaiság feszességét mindenképpen oldja, epikus jellegűvé teszi.

1

2 Kálmány újkígyósi Szegvári Katicája hosszabb, részletezőbb. Körülményesebb az expozíciója, a cselekmény elbeszélő jellegű, nagyobb súlyt kap a vesztőhelyre kerülő lányt száguldó kocsin kereső szerető; megszólaltatja a lány apját is, s beSzántó Józsefné 454.