Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: A kultúrotthon-mozgalom előzményei és kibontakozása Békés megyében
A vármegye tervmegbízottja és szabadművelődési felügyelője 1949 áprilisában elkészítik Békés vármegye szabadművelődési ötéves tervét. Ebben 16 új kultúrház felépítése szerepel 4 000 000 Ft-os összeggel. A szöveges indoklásban ez áll: „A vármegye területén kultúrház építését javasoljuk a következő községekben: Békéssámson, Békésszentandrás, Bélmegyer, Bucsa, Csabacsüd, Doboz, Hunya, Füzesgyarmat, Gerendás, Kétegyháza, Kondoros, Körösladány, Mezőmegyer, Pusztaföldvár Békésföldvár (ma Murony Cs. B.). Említett községekben csak kulturális előadásokra felhasználható kultúrterem van, vagy az sincsen, s az iskolatermeket használják fel szükségszerűen kulturális rendezvények céljára." 1 5 Az 5 éves szabadművelődési tervben szereplő elképzeléssel, javaslattal meszszemenően egyet lehet érteni, hiszen Békés vármegye kulturális középületekkel a Horthy-korszakban igen szegényesen volt ellátva. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ezt követően már az 5 éves terv első évének kultúrház tervhitel-felosztási javaslatát kérte be. A körlevélből egyértelműen kiderül, hogy az országos elképzelés nem az, hogy új kultúrházak építéséhez adjanak állami támogatást, hanem társadalmi erőből, korábban más célt szolgáló épületek átalakításához. Az utasítás így szólt: „javaslatait elsősorban helyreállításra tegye meg... Újólag felhívom Felügyelő Úr figyelmét e döntő kérdés sürgősségére." 1 G (Kiemelés tőlem Cs. B.) A minisztérium itt közölt körleveleiből is kiderül, hogy nincs megfelelő és kiépített személyes kapcsolata a megyékkel, nem ismeri azok sajátosságait, körülményeit, a kultúrházak létrehozásának lehetőségeit. Az egyedüli helyes megoldást új kultúrházak építése jelenthette volna. No, de ezt az ország anyagi ereje még akkor nem tette lehetővé. Viszont az ügy fontossága, a kulturális forradalomban a kultúrházakra háruló nagy szerep miatt az egész folyamat meggyorsítását sürgette az idő. Békés vármegye szabadművelődési felügyelőjének a szabadművelődési ügyvezetőkhöz kultúrház létesítése tárgyában 1949. október 28-án kelt körlevele is ezt erősíti meg. ,,A Kormányzat az ország területén kultúrház akciót indít. Ahol arra alkalmas lehetőség áll fenn, ott rövidesen tárgyalások indulnak. Az első ilyen kultúrház megszervezése a »Viharsarokban«, Békés megyében történik. Javaslatot kell tennünk, hogy a megye területén hol van erre lehetőség. Szükséges előfeltétel: megfelelő épület, ahol kultúrház, illetve kultúrterem, könyvtárhelyiség, külön olvasóterem, klub-élethez alkalmas helyiségek, illetve helyiség rendelkezésre áll. Szükséges-e új építkezés, vagy a most meglévőt milyen módon kellene átalakítani, vagy bővíteni stb. Részletes leírását kérem az ingatlannak, hol fekszik, ki a tulajdonosa. Ezeket az eshetőségeket a legrövidebb időn belül akár távbeszélőn is közölje, vagy közöltesse vele, mert a javaslatba hozott helyeket külön meg kell látogatnunk és a végleges javaslatot a jövő hét közepén már meg is kell tennünk. Tehát néhány ?nunkatársam ügybuzgalmán múlik az, hogy hol lesz ez az országos jelentőségű kultúrintézmény," 1 7 (Kiemelések tőlem Cs. B.) A szabadművelődési felügyelőhöz a körlevél kiküldése után csak néhány javaslat érkezik. Pl. Orosháza-Rákóczi-telepen a DÉFOSZ helyiség kibővítésével, Szeghalmon az EPOSZ székházzal (hajdani nagyszálloda), Lőkösházán egy igen erős jókarban lévő istálló átalakításával, vagy a földművesszövetkezet egyik épületével, Orosházán a IV. kerületi MDP kultúrterem átalakításával, Békésszentandráson a katholikus kör rendbehozásával, Öcsöd-Bábockán a major te440.
