Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: A kultúrotthon-mozgalom előzményei és kibontakozása Békés megyében
rületén lévő kastély átalakításával, Gyomán a Kossuth Lajos utcán levő egyemeletes magánház átépítésével lehetne kultúrházat létesíteni. A szabadművelődési felügyelő körleveléből az is kiderül és világossá válik, hogy a tömegkulturális munka végzése új keretet követel, mégpedig kultúrház formájában, s ennek érdekében az eddigieknél sokkal többet kell tenni, sőt akciót indítani. A kulturális forradalom további szélesedése, a népművelési munka szerteágazósága, bonyolultsága, összefogása és színvonalas irányítása megkövetelte az új minisztérium létrehozását. 1949. augusztus i-én felállították a Népművelési Minisztériumot. A minisztérium elsődleges intézkedései közé tartozott a kultúrotthon akció megindítása. „A dolgozók kultúréletének összefogására, rendszeressé tételére és fejlesztésére a községekben és vidéki városokban kultúrotthonokat (klubokat) szervezünk. (Az üzemekben a Szaktanács szervezi.) Természetesen először ott, ahol olyan épület áll rendelkezésre, amelyben megfelelő felszerelés (bútorzat, színpad, könyvtár, rádió stb.) van. A jövőben a kultúrotthonok segítségére siet a minisztérium. A kultúrházak tatarozása, azok felszerelésének rendbehozatala és fejlesztése terén is, hogy a kultúrotthonok működését biztosítsa. A szervezési munka megindításához rövid időn belül kiadja a minisztérium a kultúrotthonok alapszabályzatát és a szervezési útmutatót, de ezt megelőzőleg szükséges már most akciót indítani arra, hogy a községek lakossága társadalmi úton a tömegszervezetek kezdeményezése keretében hozza rendbe felszerelésüket, hogy így meg legyen az alapja kultúrotthonok működésének. A kérdés megoldására különösen felhívom a kartárs figyelmét mert a kultúrotthonok szervezése és működtetése őszi-téli munkánk egyik központi kérdése lesz." 1 8 A Népművelési Minisztérium ezt a körlevelét 1949. november 15-én adta ki, s november 27-én már sor is került Békésen az ország első falusi kultúrotthonának felavatására. Ez a kultúrház a korábbi rendbehozatal kapcsán kisebb csinosítással, festéssel és apróbb javítások elvégzésével alkalmas volt minden vonatkozásban arra, hogy mintául szolgáljon a kultúrotthon mozgalom országos megindításához. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az ország első felszabadulás utáni kultúrházát 1949. április 4-én Budapest legnagyobb munkáskerületében, Angyalföldön avatták fel. Az impozáns új épület tervezésénél, s a tartalmi munka kialakításánál figyelembe vették és felhasználták a magyar munkásmozgalom kulturális hagyományait, a munkásotthonok tapasztalatait is. A békési kultúrotthon avatás előtti előkészületeiről, illetve az avatási ünnepségről Gulyás Mihály Békés vármegye Népművelési Központjának (korábban Szabadművelődési Felügyelőség, a néváltoztatásra a Népművelési Minisztérium létrejötte után került sor) vezetője így számolt be: „Megállapítható, hogy Békés dolgozói nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták az egész kultúrhét megrendezését. Nemcsak az előkészítésben, a munkában vettek részt, hanem az utolsó este pl. a késő éjjeli órákig állandó jövés-menés volt a kultúrházban, ahol még dekoráltak, színpadot rendezgettek és az már maga hatalmas propaganda volt, mert azt látták, hogy Békésen történik valami, amire nem is gondoltak. Erről állandóan beszéltek is. Másnap olyan tömeg gyűlt össze a kultúrház előtt, hogy népi fértek be és soknak az utcán kellett maradni. Maga az ünnepségre való bevonulás egyes tömegszervezetek részéről szervezetten történt és dalolással, ünnepélyesen mentek a megnyitó 441.
