Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben
tók oktatáspolitikai tájékoztatására, és a járási, városi művelődésügyi osztályvezetőknek a fontosabb rendeletek, utasítások értelmezéséhez nagyobb segítséget nyújtsunk. Az igazgatónak arra kell törekednie, hogy jobban figyelembe vegye a tantestület tagjainak véleményét. Nem tartjuk helyesnek, hogy néhány iskolában mindenkor és minden esetben az igazgató véleményét fogadják el. Ezekben az iskolákban nem fejlődik megfelelően a szocialista demokrácia. A demokratizmus fejlődésének egyik akadálya az is, hogy elég magas a közömbös pedagógusok száma, akiknek mindig úgy jó, ahogy van, akiknek nincs véleményük. Akik általában elég jól dolgoznak, azt is mondhatjuk precízek, a tanítási munka befejeztével azonnal hazasietnek. Az értekezleten, megbeszélésen soha nem szólnak, így véleményüket szinte nem is ismeri senki. Akad néhány tantestületben cinikus ember is. A tantestület vitatkozik, elképzeléseket érlel, állástfoglal, már szinte mindenki érzi és látja a megvalósulás lehetőségét, és akkor jön a cinikus megjegyzés, az egész nemes ügynek a leforrázása. 1 5 Van „örök ellenzék" is a tantestületben. E személyeknek soha semmi nem jó. Nem célunk és nem is lehet e rövid összegezésben részletesen elemezni a különféle típusokat. Inkább csak felvillantásszerűen jelöltük meg a leggyakrabban előforduló típusokat. A demokratizmus fejlesztésében e tényekkel is számolni kell, nem úgy, hogy ebbe belenyugodjanak az intézményvezetők, hanem úgy, hogy vitatkozzanak velük, hogy megtalálják helyüket a közösségben, és valóban a közösség aktív tagjai legyenek, hiszen a megye pedagógusainak döntő többsége igen lelkesen, eredményesen végzi munkáját, tele vannak elképzelésekkel, jó ötletekkel, számosan kísérleteznek, aktívan segítik az igazgató, a párt- és a szakszervezet munkáját, igen szoros kapcsolatot tartanak a szülőkkel, gyermekekkel, élénk figyelemmel kísérik társadalmi életünk alakulását, a politikai eseményeket. Az iskolai élet demokratizmusához szorosan hozzátartozik a tanár-diák viszony is. Erről a Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya külön elemzést készített, és a középfokú iskolák vezetőinek értekezletén megvitatásra bocsátotta. Ügy gondoljuk, hogy e téma részletesebb elemzése külön tanulmányt érdemel. Az iskolai élet demokratizmusáról az országos vita és annak összegezése is azt mutatja, hogy „a pedagógusok többsége felismerje azt az alapigazságot, hogy demokratizmus nélkül nem lehet a jövőnek nevelni, demokratizmusra nevelni. A demokratizmus tehát a sikeres nevelés alapfeltétele, ezért mindenkinek személyes ügye, legyen felügyelő, igazgató, szaktanár vagy napközis nevelő." 1 0 Általános volt az a tapasztalat is, hogy az iskolai élet demokratizmusát fejlődésében kell nézni, hiszen egész társadalmi, politikai életünk fejlődésével függ össze. A demokratizmus alakulásában jelentős szerepe van a helyi párt- és tanácsszervek munkájának, a helyi közélet állapotának. Már fentebb is jeleztük, hogy az iskolai életen belül kiemelkedő szerepe van az iskolai pártszervezet és szakszervezet tevékenységének, munkájuk színvonalának. A gyorsabb ütemű fejlődés éredekében az szükséges, hogy a meglévő szervezeti lehetőségeket nagyobb tartalommal töltsék meg, tovább fejlődjék, erősödjék az iskolai pártszervezetek tevékenysége, nagyobb hatásuk legyen a testületek eszmei-politikai, pedagógiai egységének alakításában és a demokratizmus fejlesztésében. De sokat kell még fejlődniük a szakszervezeti bizottságok munkájának is, és szerepüket az igazgatói, felügyelői munka útján is növelni kell. 1 7 432.
