Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - SZEMLE

Négy értékes kötet a két szomszédos megyéből szabó ferenc Úgy tűnik, időnként nem haszontalan felidéznünk a régi tapasztalatot: A vi­dékiesség, a provinciális szemlélet egyik nem lebecsülendő „gyógyszere", ha a sa­ját viszonyainkhoz hasonló adottságok között született, színvonalukban egyálta­lán nem „vidéki" erőfeszítésekről eseten­ként és röviden értékelést adunk. A mi Békés megyei optikánk akkor torzít leg­kevésbé, ha az országos mérce után mind­járt a velünk határos megyékre tekintünk. A vidéki szellemi élet vélt vagy valósá­gos hátrányait mi magunk is csökkenthet­jük, ha a jó vidéki kezdeményezéseket ér­tékük szerint becsüljük. A kölcsönös, ba­ráti érdeklődésből csak haszon származ­hat. Nem tagadhatjuk: A művészeti, köz­művelődési kapcsolatok intenzitásához képest egyes területeken a kelleténél és a lehetségesnél ritkább ma még a szel­lemi érintkezés, kifejezetten gyenge pél­dául egymás kiadványainak ismerete. El­enyészően szűk az a réteg, amely - egye­bek között - a szomszéd megyék napilap­jait olvassa. A megyehatár, sőt a város­vagy a községhatár mechanikus elválasz­tó-vonal jellege elég gyakran érvényesül. Érdeklődésünk ugyanolyan főváros-cent­rikus, mint a budapesti fókuszból szét­futó hazai vasúthálózat. Az itt tárgyalásra kerülő négy kis kö­tet az elmondott indítékok mellett azért is megérdemli a Békés megyei olvasók és kutatók figyelmét, mert valamennyi a mi területünket érintő, nekünk szóló konkrét anyagot is nyújt. E kiadványok bemuta­tására inspirál bennünket, hogy mind a négy más és más, a mi megyénkben ke­vésbé művelt, fontos „műfajt" képvisel, s így ötletet adhat a nálunk formálódó tervekhez is. *** Bajomi krónika címmel, Dankó Imre szerkesztésében, néprajzi és helytörténeti antológiát jelentetett meg Biharnagyba­jom község tanácsa a Sárrét kiváló ku­tatója, Szűcs Sándor 70. születésnapja tiszteletére. A nemes egyszerűségű kötet a beköszöntőn kívül 18 rövidebb közle­ményt foglal magába, elsősorban ismert debreceni és hajdú-bihari kutatók tollá­ból. Az értékes gyűjtemény számos új szemponttal, adattal gazdagítja a Sárrét­tel és egyáltalán az Alfölddel kapcsolatos néprajzi ismereteinket. A közreadott írá­sok egyike-másika magán viseli ugyan a gyors születés nyomait, a kis tanulmá­nyok, nívós adatközlések egymáshoz kö­tődése, mégis következetes szerkezetet ad a méltó köszöntőnek szánt gyűjte­ménynek. Békés megyében élő szerző - bár a szerkesztő felkérése többekhez eljutott ­nem szerepel az antológiában, a hozzánk tartozó sárréti községek, minket is izgató sárréti és bihari problémák viszont annál többször. Szilágyi Miklósnak „Jég alatti halászat a Sárréten 1811-ben" c. írása éppen egy füzesgyarmati és sárrétudvari határper és más füzesgyarmati iratok alapján jellemzi a jég alatti kerítőhalá­345

Next

/
Oldalképek
Tartalom