Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - SZEMLE

szat technikai, jogi, gazdasági vonatko­zásait. A mi megyénkben nem történt kísérlet mostanában a Bajomi krónikához hason­ló összetételű antológiák megjelentetésé­re. Pedig e „műfajnak", e szerkesztés­módnak számos előnye van: A tematikai változatosság révén sokféle érdeklődést ki tud elégíteni. Jól párosíthatok benne az olvasmányos írások a tudomány számára fontos, tényszerűbb, „szárazabb" közle­ményekkel. Adott esetben gyorsan egy­beállítható, s nívója bizonyos szinten ele­ve biztosított. Ünnepi alkalmakra nem egyszer célszerűbb és maradandóbb ilyen kiadványokban gondolkodni, mint a mo­nográfikus célzatú munkákat szorgalmaz­ni. Azok csak több esztendős előkészület mellett biztatnak jó eredménnyel. * * * Néhány hasonló dunántúli kezdemé­nyezést követve adta ki Hajdú-Bihar me­gye Bényei József szerkesztésében, Bán Imre bevezetőjével - Veres Pétert idéz­ve - a Hortobágy mellyéke című, kitűnő antológiát. (Debrecen, 1972. 278 old.) Bán Imre professzor módszerében is pél­dás, frappáns bevezetője („Táj és iro­dalom") a többarcú, többféle hagyomá­nyú vidékek együtteséből álló megye és az oda tapadó költészet tartalmi-hangu­lati kapcsolatát vizsgálja a legismertebb lírikusok alkotásaiban. A kötet hat cik­lusba gyűjtve 145 költeményt nyújt, na­gyobb felében klasszikusokat, kisebb részben élő költők legjobb műveit. Sze­repel többek között Sinka István és Kó­nya Lajos néhány bihari ihletésű verse is. A kötet az alföldi kötődésű táj leíró költészet javának általános érvénnyel forgatható, kifejezetten népszerű célzatú gyűjteménye. Kiválóan használható az oktatásban, szavalókönyvként az irodalmi színpadok tagjai kezében. A változatos­ságra és a széles körű feltárásra egyaránt figyelő, ügyes válogatás révén számos kevésbé közismert, maradandó verset si­került újra belevinni a köztudatba. Ha­sonló antológia ötlete Békés megyében is felmerült (Orosházán külön is). Nagyon hatékony, érzelmi töltésű helyhezkötő erőt sugároz az ilyen kötet. Petőfi me­gyénkben írt verseihez nem nehéz hoz­zájutni, de mennyi értékes, nekünk nem is másodrangú vers hozzáférhetetlen még az átlagember számára! Olyan versek, amelyek megyénk földjén vagy itt szer­zett élmények nyomán születtek, s időt­állónak bizonyultak. * * * Rácz János egyetemi tanár szerkeszté­sében, hat munkatárs közreműködésével jelent meg Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. (Sze­ged, 1973. 110 old. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága.) Az elmúlt években országosan kibontakozott a hasonló célú kiadványok készítése. A legelsők egyike volt Baranya megyéé, s napvilágot látott már a hozzánk közeli Bács-Kiskun, meg a szomszédos Szolnok megye gyűjteménye is. A szép kiállítású szegedi kötet a megye és Szeged város 186 kiemelkedő mozgal­mi személyiségének tömör biográfiáját nyújtja. A munka alapja az a kiterjedt, színvonalas munkásmozgalom-történeti kutatás volt, amely az utóbbi hét-nyolc évben példás következetességgel, megfe­lelő publikációs tevékenységgel párosítva folyik Szegeden és Csongrád megyében. A könyv jól hasznosította a korábban másutt megjelent, ilyen jellegű gyűjtemé­nyek tanulságait, nagy gondot fordít a bemutatott harcosok működésének diffe­renciált értékelésére. Hasonló munkálat Békés megyében is folyik, eredményeit kíváncsian várjuk. Örömmel fedezhetjük fel a szegedi kötet­ben 11 megyénkbeli születésű szocialista vezetőember életrajzát is. Nem tartjuk kellőképpen számon, hogy pl. Szalay Já­nos, a KMP szegedi szervezetének ala­pító tagja és első elnöke, a szegedi moz­galom jeles egyénisége Orosházán szüle­346

Next

/
Oldalképek
Tartalom