Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 2. szám - SZEMLE
szat technikai, jogi, gazdasági vonatkozásait. A mi megyénkben nem történt kísérlet mostanában a Bajomi krónikához hasonló összetételű antológiák megjelentetésére. Pedig e „műfajnak", e szerkesztésmódnak számos előnye van: A tematikai változatosság révén sokféle érdeklődést ki tud elégíteni. Jól párosíthatok benne az olvasmányos írások a tudomány számára fontos, tényszerűbb, „szárazabb" közleményekkel. Adott esetben gyorsan egybeállítható, s nívója bizonyos szinten eleve biztosított. Ünnepi alkalmakra nem egyszer célszerűbb és maradandóbb ilyen kiadványokban gondolkodni, mint a monográfikus célzatú munkákat szorgalmazni. Azok csak több esztendős előkészület mellett biztatnak jó eredménnyel. * * * Néhány hasonló dunántúli kezdeményezést követve adta ki Hajdú-Bihar megye Bényei József szerkesztésében, Bán Imre bevezetőjével - Veres Pétert idézve - a Hortobágy mellyéke című, kitűnő antológiát. (Debrecen, 1972. 278 old.) Bán Imre professzor módszerében is példás, frappáns bevezetője („Táj és irodalom") a többarcú, többféle hagyományú vidékek együtteséből álló megye és az oda tapadó költészet tartalmi-hangulati kapcsolatát vizsgálja a legismertebb lírikusok alkotásaiban. A kötet hat ciklusba gyűjtve 145 költeményt nyújt, nagyobb felében klasszikusokat, kisebb részben élő költők legjobb műveit. Szerepel többek között Sinka István és Kónya Lajos néhány bihari ihletésű verse is. A kötet az alföldi kötődésű táj leíró költészet javának általános érvénnyel forgatható, kifejezetten népszerű célzatú gyűjteménye. Kiválóan használható az oktatásban, szavalókönyvként az irodalmi színpadok tagjai kezében. A változatosságra és a széles körű feltárásra egyaránt figyelő, ügyes válogatás révén számos kevésbé közismert, maradandó verset sikerült újra belevinni a köztudatba. Hasonló antológia ötlete Békés megyében is felmerült (Orosházán külön is). Nagyon hatékony, érzelmi töltésű helyhezkötő erőt sugároz az ilyen kötet. Petőfi megyénkben írt verseihez nem nehéz hozzájutni, de mennyi értékes, nekünk nem is másodrangú vers hozzáférhetetlen még az átlagember számára! Olyan versek, amelyek megyénk földjén vagy itt szerzett élmények nyomán születtek, s időtállónak bizonyultak. * * * Rácz János egyetemi tanár szerkesztésében, hat munkatárs közreműködésével jelent meg Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. (Szeged, 1973. 110 old. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága.) Az elmúlt években országosan kibontakozott a hasonló célú kiadványok készítése. A legelsők egyike volt Baranya megyéé, s napvilágot látott már a hozzánk közeli Bács-Kiskun, meg a szomszédos Szolnok megye gyűjteménye is. A szép kiállítású szegedi kötet a megye és Szeged város 186 kiemelkedő mozgalmi személyiségének tömör biográfiáját nyújtja. A munka alapja az a kiterjedt, színvonalas munkásmozgalom-történeti kutatás volt, amely az utóbbi hét-nyolc évben példás következetességgel, megfelelő publikációs tevékenységgel párosítva folyik Szegeden és Csongrád megyében. A könyv jól hasznosította a korábban másutt megjelent, ilyen jellegű gyűjtemények tanulságait, nagy gondot fordít a bemutatott harcosok működésének differenciált értékelésére. Hasonló munkálat Békés megyében is folyik, eredményeit kíváncsian várjuk. Örömmel fedezhetjük fel a szegedi kötetben 11 megyénkbeli születésű szocialista vezetőember életrajzát is. Nem tartjuk kellőképpen számon, hogy pl. Szalay János, a KMP szegedi szervezetének alapító tagja és első elnöke, a szegedi mozgalom jeles egyénisége Orosházán szüle346