Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dankó Imre: Sarkad nagy fia: Veress Sándor
lehetőséghez jutott hatalmukat féltették, megbuktatták. 1866-ban Hohenzollern Sigmarinen Károly került a fejedelmi trónra. Ügyes, taktikázó belpolitikával viszonylagos megnyugvást hozott az országba, jóllehet az alapvető problémákat nem oldotta meg. 1877-ben Oroszország szövetségeseként megtámadta Törökországot, amiért az orosz-török háborúnak véget vető 1878. évi berlini szerződés Romániát független állammá nyilvánította. Államformát változtatott, királyság lett. Első királya I. Károly néven a korábbi fejedelem, Hohenzollern Sigmarinen Károly volt. Az új állam — a cár elleneben — függetlensége biztosítása érdekében szövetségre lépett Ausztriával, ami aztán egészen az első világháborúig érvényben is maradt. A külpolitikai eredményekhez nem társultak belpolitikai sikerek. Cuza fejedelem reformjait részben eltörölték, részben nem folytatták. A gyorsan keletkezett nemzeti burzsoázia igen gátlástalan és mohó volt, a parasztságot hihetetlenül elnyomták. Egymást érték a parasztmegmozdulások, felkelések (1888, 1907, stb.), amelyeket ugyan mindig véresen elnyomtak, az ellentéteket azonban nem szüntették meg, a kizsákmányolást nem számolták fel, mégcsaik nem is mérsékelték. Ennek a forrongó, színes román világnak a hű tükrözése Nicolae Filimon híres regénye a magyarra is lefordított Ciocoi vechi fi noi, ami címében is utal a korabeli román társadalom visszásságaira: Régi és új urak. Veress Sándor korában, bár már megmutatkoznak egyes jelei, még nem volt ismeretes az a gyűlölség, ami sajnos később általánossá vált, a román uralkodó osztályok részéről a magyarság irányában. Veress Sándor már az emigrációban találkozott ugyan olyan románokkal, akik fékezhetetlen gyűlölettel voltak eltelve a magyarság iránt, de ezek vélekedéseiben az orosz cári érdekeket szolgáló orthodox papság végső soron törökellenes tevékenységét látta csak. 1 8 De figyelmét felkeltette a jelenség és romániai tartózkodását a kérdés lehető tisztázására, a helyes tájékoztatásra, a két nép kölcsönös bizalmának, megbecsülésének és békés a fejlődést biztosító együttélésének erősítésére igyekezett felhasználni. Ilyenirányú munkásságának gyümölcseit ugyan nem élvezhette. Az a sok törekvés, cselekedet, amit ebben az irányban kifejtett, főleg fiában, a nagy történetíró Veress Endrében, az ő munkásságában érte el célját. 1 9 Veress Sándor, hogy a feltörekvő, a haladás útjára lépett román nép életében aktív tényező maradjon, kettős tevékenységet fejtett ki. Először is minden előítéletet félretéve valóságosan jó, igaz murikása kívánt lenni a román kibontakozásnak. Másodsorban össze kívánta gyűjteni a romániai magyarságot és bizonyos szervezeteket létrehozva testületileg kívánta biztosítani a magyarok továbbélése mellett azok eredményes részvételét a román nép gazdasági, politikai és kulturális feladatinak megoldásában. A Bukaresti. Magyar Társulat volt tevékenysége egyik színtere. Ennek díszelnökeként halt meg. Hasonlóképpen vezetője volt a rövid életű, de működése alatt nagy és jelentős munkát kifejtett bukaresti Magyar Olvasó- és Segély- Egyletnek is. A kiegyezés után tisztséget vállalt és munkálkodott a romániai Osztrák—magyar Egyletben is. Ennek alelnöke volt. Nem közömbös, hogy mint bukaresti magyar református egyház főgondnoka is széles körű tevékenységet folytatott. Mindvégig megmaradt magyar állampolgárnak. Ez gáltolta meg abban, hogy 3 33
