Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dankó Imre: Sarkad nagy fia: Veress Sándor
a számára többször felajánlott, de román állampolgársághoz kötött román állami tisztségeket (miniszterség stb.) elfogadja. Szinte törvényszerű, hogy ilyen színes, nagyrahívatott pálya irodalmi téren is nyomot hagyjon maga után. Így volt Veress Sándor esetében is. Számos cikket írt kora folyóirataiba a román népről, Románia természeti viszonyairól; így a Magyarország és a Nagyvilágba (1870-1872), a Bukaresti Híradóba (.1876-1883), a Vasárnapi Újságba (1876-1884), a Politikai Újdonságokba (1883-1884). Halála után is több írása látott napvilágot a különböző folyóiratokban, mint például a Debreceni Protestáns Lapban (1887), a Természettudományi Közlönyben (1888-1889), a Történelmi Lapokban (1894) és a Bukaresti Magyar Képes Naptárban (1890). 2 0 Több, főleg szakmunkája jelent meg Bukarestben román nyelven is. Főmunkája A magyar emigratió a Keleten című kétkötetes mű, amelyet szorgalmasan vezetett naplófeljegyzései alapján írt és ami előbb részletekben a Pesti Naplóban látott napvilágot. Már életében azt írta róla Törs Kálmán, hogy „élete buzdító példa lehet minden fiatal emberire, aki súlyosan érzi vállaira nehezedni az élet terhét,". 21 Halálakor pedig számos nekrológ, emlékezés rótta le élete és munkássága, kiváló emberi tulajdonságai iránt nemcsak a kegyeletet, hanem a hála és elismerés adóját. Közülük különösen Koós Ferenc emlékezéseire kell figyelnünk. Koós újra meg újra felidézte Veress Sándor emlékét és példájával minden esetben az éppen akkor aktuális gazdasági, politikai vagy kulturális problémák megoldását kívánta előmozdítani. Veress Sándor mindenben kora gyermeke volt. Magatartását hazánk függetlenségének, népünk megamaradásának biztosítása határozta meg. Társadalmi vonatkozásban liberális polgár volt, aki a XIX. század nagy gazdasági- és politikai vívmányait a tőkés társadalmi rend mindinkább szociálissá válásában látta megnyugtatóan felhasználni. Politikailag középponti kérdése volt a nemzetiségi kérdés, amivel élete során többször és többféle formában találkozott. Egyáltalán nem tartozott a nacionalista uszítók közé. Minden népet tisztelt, elismerte jogukat az önálló nemzeti élethez, de más népek kára nélkül. A napjaira nemcsak megerősödött, hanem már-már tetőfokát elérő román burzsoá nacionalizmus megítélése sokszo-r helytelen következtetések megtételére vezette. Ennek az volt az oka, hogy nem kellő elvi megalapozottsággal szemlélte az eseményeket, alakította M véleményét. Nem tudott eljutni a szocialista-kommunista társadalomfelfogásig, illetve annak nemzetiségi vetületéig. Mindenesetre azok között a magyarok között van, akik legelőször találkoztak a szocialista-kommunista eszmékkel, mozgalommal. Ez a korai találkozás, a táradalmi- és politikai előzmények hiánya magyarázhatja leginkább, hogy a munkásosztály szerepét tisztán látó, a kizsákmányolást elítélő, humanitáriánus Veress Sándor nem ismerte fel kora szocialistakommunista mozgalmaiban a kivezető utat. Ezekután méltányos, ha főmunkájávai, A magyar emigratió a Keleten című kétkötetes művel behatóbban foglalkozunk. A munkát az akkor legelőkelőbb magyar kiadó, az Athenaeum R.-Társaság adta ki. A nagy érdeklődésre való tekintettel nagy példányszámban. 2 2 Ennek köszönhető, hogy a munka viszonylag még ma is elég könnyen hozzáférhető. Veress Sándor bevezetőjében kifejti, hogy nem nagy mestere a tollforga34
