Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tábori György: A tájházlétesítés elvi szempontjai

dok, a rokonok és más utcabeliek felé egész korábbi életükre visszamenően tájékozottak. Segítő munkájuk során azért mindig ügyelni kell arra, hogy figyelmük a napi egyéb elfoglaltságuk mellett az információra és a tárgygyűjtésre összpontosuljon. Ilyen összetett tevékenység után készül el a tájház, de azzal a munka még nem fejeződött be. A rendezés után meg kell írni a tájház vezetőjét, kimerítő részletességgel. A vezetőben legyen mindaz megfogalmazva, amit a szemlélő a kiállításban nem ismer meg, aminek eszmei mondanivalóját nem, vagy tévesen ismeri. A tárgyakról adjon bőséges ismertetést, az összefüggések benne nyerjenek összefoglalást. Formájában és tipográfiailag legyen tetszetős, kifogástalan - szemléletes fényképekkel ellátva - hogy a látogató szükségét érezze megvásárlásának. Néhány példa az egyes helyiségek szemléltetésére és a tárgyak ismertetésére, (az alább következő rész a békéscsabai szlovák tájház Vezetőjéből van átvéve): A tiszta szobát többnyire csak ünnepélyesebb alkalmakkor használták, például lakodalomkor, keresztelőkor, disznótorkor, itt étkeztek vasárnap délben és más ünnepeken, ide vezették be a megtisztelt vendéget. Hálóhelynek ritkán használták. Az utca felőli sarokban álló nagy mennyezetes ágyban csak a szülőasszony feküdt, ott fogadta asszonyvendégei látogatását, és a gerendára felfüggesztett bölcsőben ringatta 6 hetes koráig a gyermekét. A bölcső érdekessége, hogy az oldalán levő 3-3 fafoghoz kötötték le a pólyáscsecsemőt a pólyakötővel, hogy a billegő bölcsőből ki ne essen . . . A kemencébe csak ünnepek alkalmával fűtöttek be, olyankor az idősebbek szívesen ülték körül és támaszkodtak hátukkal a meleget adó oldalának, amelynek alja virágos motívumokkal van megfestve ... A kemencével átellenes sarokban áll a saroklóca, amit a rajta olvasható faragott évszám szerint 1801-bcn készített mestere. A ráfestett évszám és név - 1873 Roku Bakos János - másodlagos rátét. A sarokpad előtt álló asztalt ülték körül a család tagjai ünnepek alkalmával, és a maguk faragta fakanállal ették kedvelt népi eledelüket, a haluskát, míg az asszonyok és lányok külön étkeztek... A tájház központja a konyha, amely tulajdonképpen két részből áll: az első része a pitvar, mögötte a cigányfallal elválasztott kéményalja a tulajdonképpeni konyha, a főzés helye. Fala mentén, padkák futnak körbe. Kétoldalt fekete kemencenyílás tátong, ezeken keresztül fűtötték a szobák kemencéjét szalmával, kukoricaízikkel. A kitóduló füst feketére kormozta a falba mélyeszteti füstterelőt. A kemencében gömöri és erdélyi vászonfazekakban főztek. A fazekakat a kemence szája előtt elhelyezett kerekes kantakocsival tolták be és húzták ki a kemencéből. A kemence száját, sütés és főzés közben, sárga agyaggal mázolt tévővel fedték be, amire az asszonyok ujjukkal mintát rajzoltak... A hátsó boltíves falon elhelyezett tányérok a konyha díszei. A szegekre felakasztott konyhaeszközök a vasfogassal együtt helyi mesterek készítményei. Minderre ráborul a hatalmas, füstös szabadkémény. Aláállva, a nagy, kürtőszerű építmény tetejéről alig szűrődik be a külső világosság. A szabadkémény terébe nyíló kemencék füstje gomolygott hajdan benne, és füstölte a bekormozott rudakra felakasztott sonkákat, kolbászokat és oldalszalonnákat ... A hátsó szobában lakott télen-nyáron a család. Néha 6-8 személy is. A. szülők a kemence melletti ágyban, a nagyobb gyerekek a boglyakemence padkáján, az apróságok a kemence mögötti sutban, nem párnán és dunna alatt, csak úgy, valami rossz subával betakarva... A szoba egyúttal munkahely is volt. Télen bent mostak, a kemence feletti szárítóléceken száradt a kimosott ruha. Ott fontak és szőttek az asszonyok, a lányok ... A gyerekek helye is a hátsó szobában volt. Ott ringatták őket az állóbölcsőben, hat hetes koruktól kezdve, és ott tették meg első lépésüket az életbe, a kerekes állókát tolva ... Az asztal mindig háziszőttes gyapjú312