Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tábori György: A tájházlétesítés elvi szempontjai

téri néprajzi múzeumok a „helyben megőrzött és helyreállított építményekből álló múzeumok" típusába tartoznak

1' és véleményem szerint a legmegfelelőbb a tájház kifejezést használni megnevezésükre. A továbbiakban csak a rendezés módszerével kívánok foglalkozni, és a megadott szempontok ajánlásával segíteni a felmerült kívánalmakat. Először is fogalmazzuk meg, hogy mi a funkcionális célja egy tájháznak és ugyanakkor a benne megvalósuló munkának. A feltett két kérdésre együttesen azt válaszoljuk, célja: a helység egy társadalmi rétege hagyományos foglalkozását bemutatni egy porta határán belül úgy, hogy a szemlélő a vizuális megismerésen keresztül - mert a tájházban magyarázó feliratok nincsenek - kcpet alkosson magáról a házról és a körülötte folyó életről. Ahhoz, hogy a tájház és annak berendezése ezt a kitűzött célt elérje, a tervezői és rendezési feladatok sok komponenséből tevődik össze a munka. A tervezés első lépéseként meg kell állapítani, hogy a település lakossága a tájház korában szemtermelő, állattartó, kapásnövény-termelő (például dohánytermelő), halászó, vagy más speciális foglalkozást űző volt-e, mert aszerint változik a porta nagysága és a rajta felépülő objektumok rendeltetése, mennyisége és elhelyezési módja. Például a szemtermelő foglalkozás esetén számolni kell a határban levő tanyák létével, melyek a komplex mezőgazdasági üzem célját szolgálták.

4 Más a telek elrendezése és beépítettsége a dohánytermelő vidéken, (a mezőkovácsházi járás községei ilyen telepítésűek, ahol a telek nagysága 800-1200 négyszögöl között váltakozott),

5 és más elrendezést mutat egy kovácsmester portája. Figyelembe kell venni azt is, kis- vagy nagycsaládi kötelékben élt-e a helység társadalma, ugyanis az utóbbi esetben a fiatal házasok lakhelye rendszerint a lakóháznak valamelyik kamrája volt, vagy a szülői ház végéhez hozzáépítettek egy kisebb lakrészt vagy lakrészeket, mert a keskeny telken csak abba az irányba terjeszkedhettek, (az ilyen megoldás esetében szalagtelkes elrendezésről beszélünk).

6 Fontos szempont tehát a megfelelő porta és a rajta álló lakóház a melléképületekkel együtt való kiválasztása, mert „egy elmúlt, vissza nem térő világnak és társadalmi rendnek a tanúi." Tapasztalat, hogy a porta és a ház kiválasztásakor a lakóház javára történik a döntés, pedig a porta a rajta levő melléképületekkel ugyanolyan fontos. Idegenforgalmi szempontból sem hanyagolható el, hogy az objektum könnyen megközelíthető helyen, lehetőleg a település centruma közelében legyen. A lakóház kiválasztásánál lényeges, hogy a táj jellegzetes építőanyagából készüljön, külső megjelenési formája ne különüljön el a többi háztól, (stílusa egyszerű paraszti, népi barokk vagy paraszti klasszicista stb. legyen). Amennyiben mutatkozik a tájra jellemző építési stílus, mint például Békéscsabán az előtornácos ház, abban az esetben csakis olyan választható. A kiválasztást motiválhatja, hogy faoszloposat vagy téglaoszloposat választanak.

7 Tehát a tájház legyen a területre jellemző építésanyagból készült, egységes stílusú, lehetőleg jó állagú, a táj jellemzőit legjobban egységesítő jegyeket magába foglaló épület. A berendezés A berendezés és elrendezés tervezésénél is elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy milyen társadalmi réteghez tartozó család belsőségét kívánjuk bemutatni: kisparaszti, gazdagparaszti, szegény zsellér vagy kisiparos házát. Pontosan meg kell határozni, hogy melyik kort kívánjuk rekonstruálni: a 19. szá309