Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Földmunkásköri beszélgetések az ókori vallásokról

állapotokat teremtett. Ezt a szomszéd Tsi fejedelme megirigyele, s Lu hercegét go­nosz praktikákkal annyira felbőszítette Kungfutse ellen, hogy mint „éhező kutyának" kellett hazáját otthagyni. Vándorlásában feleségét, fiát elvesztette. 14 évi vándorlás után 483-ban tért vissza. Kung mester 73 éves korában, 478-ban bekövetkezett halá­láig, tanulmányokkal és művei kiadásával foglalkozott." - Na látjátok, gyerekek, nézett Lukács bácsi a fiatalokra, - azt a Kung mestert, mert becsületes volt, üldözték. Hát nem azt teszik ma is az uralkodók? - Igen - szólt Balla Elek. - Éppen ezért kell nékünk is bújva a hatalom szeme elől tanulnunk. Mióta a munkanélküliség rászorított az így tanulásra, úgy érzem, ahogy a szűkös testi táplálék folytán csökken testi erőm, értelmem bontakozik, erő­södik . . . Tanuljunk és gondolkodjunk! - Örülök megállapításodnak, Elek. Ez részemre is biztató. Tehát folytatom: „Halála után templomot építettek Kung mester tiszteletére. Shi-hoang-ti császár K. e. 213-ban ki akarta irtani. Könyveit megégette. 460 követőjét elevenen eltemette. A Han dinasztia K. e. 202-től megint megengedte tiszteletét. K. u. 57-ben pedig el­rendelték kultuszát: a városokban templomok épültek tiszteletére, iskolákban taní­tották tanait. Aki Kungfutsénak nem áldozott, nem lehetett hivatalnok. A mandzsúri dinasztia óta pedig az volt az előírás, hogy a tanítómesterek királya előtt háromszor kell térdet hajtani, s a homlokkal földet kell érinteni. . . Kungfuste és hetven tanít­ványa a mennyei istenek.. ." lettek. -Álljunk meg, Pista öcsém! - szólt Lukács bácsi. - Ez a legérdekesebb, meg a legegyszerűbben megérthető, hogyan csinált egyszerű emberből istent a hatalom, ha az érdeke úgy kívánta. Az eddigi ismertetés csak Kungfutse életét és tevékenykedése egy részét mutatta meg. Meg kell ismerkednünk bölcs mondásai egy kis részével, amelyek megmutatják, hogy korának legbölcsebb embere volt. . . Mikor azt kérdezték tőle: „Van-e olyan parancs, amely egész életünk irányát megszabhatná, a mester azt felelte: Van. A felebaráti szeretet. Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd azt te se embertársadnak." Emellett tanításában a kegyelet áll erősen előtérben: „A bölcset négy oly tulaj­donság jellemzi, amit még én sem értem el. Az első, hogy atyámnak úgy szolgáljak, amint azt magam számára fiamtól várom. A második, hogy az uramnak olyan szol­gája legyek, amilyennek a magam miniszterét szeretném, a harmadik, hogy a bátyám­nak úgy szolgáljak, mint azt én várom az én öcsémtől, végül, hogy barátaimmal olyan mintaszerű viszonyban legyek, amilyet tőlük velem szemben kívánok." „Nem érdemes élni, mondá: Mert még nem láttam olyan embert, aki az erkölcs értékét annyira becsülte volna, mint egy asszony szépségét." „Gondolkodás nélkül semmit sem ér. Gondolkodni, de nem tanulni pedig ve­szélyes". - Ebben tényleg nagy bölcsesség van, emberek - szólt Gyuricza Péter. - Látod, Elek. Ez bizonyítja, amit az előbb mondtál. Én avval bővítem: az volt a szegény­ember baja mindig, hogy nem tanult és nem tudott helyesen gondolkodni. Na de folytasd, Pista. - Folytatom, Péter bátyám, mert ezek ma is olyan bölcs mondások, amelyek meg­érdemlik a megértést: „Önmagunkhoz való hűség és mások iránt jóság." „Vizsgáld meg jól, hogy az, amit ígérsz, helyes-e és módodban ven-e megtartani: mert az egyszer megtett ígéretet visszavonni nem szabad". 20 3°5

Next

/
Oldalképek
Tartalom