Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Haiman György: 500 éves a magyar könyvnyomtatás

nyomtatás olyan tény, amelytől a világtörténelem és a művészettörténet második, az eddigitől merőben különböző fejezetét kell számítani; s ezért azok a következtetések, amelyek az elsőből a második fejezetre vonatkoznának, eleve érvénytelenek". A technikai felfedezések valóban hozzájárultak az emberiség életkörülményeinek megváltozásához, mind a szebb és kulturáltabb életének formálásához, mind az embernek ember által való pusztításához — a puskaportól az atomfegyverig. A történelem menetét azonban nem a technika mégoly forradalmi vívmányai, hanem a fejlődő termelőerőknek az elmaradott termelési viszonyokkal való összeütközései változtatták meg. A maguknak utat törő új termelési viszonyok teremtették meg az igényt az új eszközök - tudományos és műszaki eredmények - iránt, amelyek a társadalomnak a fejlődés új minőségű fokára való lépéséhez szükségesek voltak. A nyomtatás, miután létrejött, eszköze lett az ember formálásának, de azért jött létre, mert az új, tőkés társadalomnak olvasni tudó, műveltebb polgárra, tőkésre, kereskedőre és bérmunkásra volt szüksége. Miután létrejött, hozzájárult az ember szebb, kulturáltabb életéhez, de fejlettebb munkaerejéhez is, amelyből - mint kizsákmányolásának tárgyából - a tőkésnek úgyszintén nagyobb haszna származott. A nyomdász azonban nem egyszerű árutermelő kézműves, hiszen terméke, a legegyszerűbb is, eszméket terjesztett, eszmék szolgálatában állott. Ezért a nyomdász, mesterségének születése pillanatában, akarva, nem akarva eszmék elkötelezettje volt, eszméket szolgált maga is. A történelem szerencsés csillagzata alatt születettek haladó, a társadalmi fejlődést szolgáló, jó eszméket, - míg másoknak szerencsés körülmények és emberi kiválóság híján, elmaradott eszmék szolgálata jutott osztályrészül. Nyomdászatunk története, szerencsére, nem kevés férfiúval büszkélkedhet, aki a maga idejében, sokszor egyéni létét és sorsát is kockáztatva, bátran a haladás szolgálatába állott. Ilyen elődeink sorát nyitotta meg Hess András 1473-ban. A budai nyomda hatodik volt az európai nyomdaalapítások sorában. Gutenberg után Itáliában, majd Svájcban, Párizsban és Hollandiában létesült nyomda. Ezeket követte - nagyobb és gazdagabb nemzeteket megelőzve - Hess András budai nyomdája. Hess Rómából jött Magyarországra, Karai Lászlónak, Mátyás király alkancellárjának támogatásával. Nagyon szerény felszerelésével 1472-ben érkezhetett Budára és miután berendezte műhelyét, hozzáfogott első nyomtatványának elkészítéséhez. Munkájának, témaválasztásának indokolását a latin nyelvű krónikában a humanisták ékes nyelvén írott ajánlásában olvashatjuk. „Midőn . . . láttam, milyen díszére és javára vannak az emberi nemnek azok a férfiak, akik nagy tehetségükkel kitűnve, istenadta buzgalmukat könyvek nyomtatására fordították, elhatároztam, hogy ilyen méltó és ilyen kiemelkedő feladat megoldásához látok, úgyhogy ha valamire vihetem, akkor azt ne csak a magam, hanem minél több ember hasznára fordítsam ..." A könyvnyomtató elkötelezettségét, a társadalom szolgálatának vállalását azóta sem fejezte ki senki igazabban és tömörebben, mint ő, aki munkájának eredményét minél több ember hasznára kívánta fordítani. S a kor új eszméi iránti fogékonysága tűnik ki a Krónika, az első magyarországi nyomtatvány témaválasztásának indokolásából is: „ .. . nagy és hosszadalmas munkába fogtam, tudniillik Magyarország krónikájának nyomtatásába, olyan munkába, amely — úgy gondoltam — minden magyarnak kedves, és örömére lesz. Mert amint szülőföldjét tnindenki úgy szereti, ahogyan mást nem, és messze a földkerekség többi országa elé helyezi, akként minden ember szívéből 260