Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csipes Antal: A gyulai várbirtok XVI. századi gazdálkodása

A fentiek arra utalnak, hogy a gyulai váruradalom területén a földesúri árutermelés messze elmaradt a kereskedelem szintjétől, ezért a vár urai az árukészleteket a feudális jellegű szolgáltatások fokozása útján fedezték. Így ez a folyamat nem is tekinthető egyértelműen haladónak. Az előzőekben ismertetett haladó vonások ellenére az ide tartozó különféle terhek és járadékok alkották a várbirtok gazdálkodásának gerincét és - mivel lényegében a borjövedelem is ide tartozott - jövedelmének döntő részét. Mivel dolgozatunk célja éppen a feudális jellegtől eltérő vonások vizsgálata, ezért az alábbiakban csak röviden foglaljuk össze a XVI. században a gyulai várbirtokon meglevő feudális szolgáltatásokat. Mint arról már szóltunk, a kilenced - éppen a kereskedelmi lehetőségek fejlődésével - egyre több terményfajtára terjedt ki és az 1550-es években búzából, árpából, zabból és kölesből minden faluban szedték, ahol ezeket a növényeket termelték.

4

0 Közülük legnagyobb mennyiségben a búza fordult elő, valamivel kevesebb volt az árpából, míg a zab és köles mennyisége emezekhez viszonyítva jóval kevesebb volt. A török közeledtével az egyház egyre nehezebben tudott gondoskodni a tized beszedéséről. A nehézséget még az is fokozta, hogy egyes földesurak önhatalmúlag beszedték a tizedet. Ezért az egyház az ilyen területeken a tizedszedési jogot A gyulai várbirtok falvai 1525-ben A feudális jellegű szolgáltatások (5) = mezőváros 0 10 15 Meszt O 234