Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth József: Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete Alföldi Csoportjának céljai és feladatai

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete Alföldi Csoportjának céljai és feladatai tóth józsef 1973. június 30-án dr. Páris György, a Magyar Tudományos Akadémia főosztályvezetője - a megye és város vezetőinek, társadalmi és tudományos élete képviselőinek, az új kutatócsoport munkatársainak jelenlétében - átadta az Alföldi Csoport helyiségeit dr. Pécsi Márton akadémikusnak, a Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatójának. Az ünnepélyes aktussal megkezdte munkáját Békéscsabán az országos településhálózat-fejlesztési koncepció által felsőfokú központi szerepkör betöltésére kijelölt város első felsőfokú intézménye. Létrejöttének alapja az Alföld-kutatás önálló műhelye iránti közel évszázados igény és az Akadémiának - az országos pártós állami vezetés által is kezdeményezőleg támogatott - azon törekvése, hogy a tudományos kutatás ésszerű decentralizálásához saját hatáskörében hozzájáruljon. A helyi - megyei és városi - vezető szervek segítőkészsége és megalapozott, hosszútávú tudománypolitikája is fontos szerepet játszott. Az esemény aktuálissá teszi, hogy a regionális kutatások jelentőségéről és szerepéről, az Alföldi Csoport feladatairól, célkitűzéseiről, a továbbfejlődés lehetőségeiről kialakult véleményünket összefoglaljuk. I. A regionális kutatások szerepe és jelentősége Felszabadulás utáni gazdasági növekedésünk első, extenzív szakaszában, egészen a hatvanas évek elejéig, termelési struktúránk problémáinak ágazati szemléletű megközelítése volt általános. A jelenség nem véletlenszerű: valamennyi szocialista országban tapasztalható volt, hogy bár a területileg is arányos fejlesztés megfelelő hangsúlyt kapott és nem elhanyagolható eredményekre vezetett, a múlt öröksége elsősorban az ágazati szerkezet aránytalanságainak kiküszöbölését tette szükségessé. Az elmúlt évtizedben viszont egyre inkább előtérbe került a tervezés, termelés és elosztás területi kérdéseinek sokoldalú vizsgálata, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalmi-területi munkamegosztás hosszabb távon, az intenzív fejlődés szakaszában is hatékony modelljének megteremtéséhez a regionális kutatások információi elengedhetetlenül szükségesek. E felismerés eredményeképpen született meg az MSZMP Politikai Bizottságának 1968-as állásfoglalása és léptek életbe a kormány 1971-es, a területfejlesztés irányelveiről,

1 a településhálózat-fejlesztési koncepcióról,

2 a területi tervezés és tervek rendszeréről

3 szóló határozatai. Ezek a határozatok, mint a társadalmi igény kifejezői, a fellendülő regionális kutatások számára óriási ösztönző erőt jelentenek.

4 223