Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth József: Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete Alföldi Csoportjának céljai és feladatai

A regionális kutatások hazánkban és külföldön is - a szocialista országokban éppúgy, mint a fejlett tőkés országokban - több tudományág szoros együttműködését teszik szükségessé. A kutatás célja egy adott terület természeti, társadalmigazdasági potenciáljának, adottságainak és lehetőségeinek, a társadalmi-területi munkamegosztásba való optimális integrálódási módozatának feltárása. E cél elérése érdekében sajátos kutatási módszerekkel, de egymás eredményeit kölcsönösen felhasználva, alkotó módon együttműködve a tudományágak sorának kell munkálkodnia. A regionális kutatások tehát a struktúrális problémák megoldásának, a tervezésnek és fejlesztésnek területi megközelítését, szemléletét jelentik. Az eredményeik iránti társadalmi igény a gazdasági fejlődés bizonyos szakaszában és a fejlettség magasabb szintjén jelentkezik. Hatékony művelésük az egyes tudományágak fejlettségét tételezi fel, hiszen ezek részeredményeit integrálják. Egy adott térségnek a társadalmi munkamegosztásban és annak vetületében, a területi munkamegosztásban betöltött szerepe dinamikusan változó tényező. A termelőerők fejlődése, struktúrális és területi átrendeződése, a nemzetközi munkamegosztás mélyülése a potenciálok átértékelését, egyes, korábban lényegtelennek minősült adottságok előtérbe kerülését eredményezheti. E dinamikus tényezők, a terület és a népgazdaság közötti folytonosan változó viszony állandó regisztrálása, a kedvező irányú, a népgazdasági és területi érdekek összhangját leginkább biztosító befolyásolás módozatainak feltárása a regionális kutatások minduntalan újratermelődő feladata. Az eddigiekből is kideriilően a regionális kutatások nem jelentenek sem szükségszerű, sem elégséges módon területi kutatócsoportokat. Nem vitatható azonban, hogy a problémák közvetlen érzékelésének jelentősége megnő. A területi adottságokat figyelembe vevő, azokat a népgazdaság egésze szempontjából hasznosító tervezésnek és fejlesztésnek - a regionális kutatások elvi, átfogó koncepcióján túl - a konkrét helyi ismeretekkel rendelkező, különböző tudományágakat művelő szakemberek munkásságára is támaszkodnia kell. 2. A regionális kutatások és a földrajztudomány Tárgya, felhalmozott ismeretanyaga és modern módszerei révén a földrajztudomány fontos szerepet játszott és játszhat a jövőben is a regionális kutatásokban. A nyugati országokban, ahol a regionális kutatás mint külön diszciplina (regional science, Raumfarschung) szerepel, számos neves geográfus található művelői között. Ismertek a világ előtt azok az eredmények is, melyeket a szovjet földrajztudomány ért el az ország egyes térségei természeti erőforrásainak feltárásában, a termelőerők ésszerűbb területi elhelyezkedésének kimunkálásában.

5 A magyar földrajztudomány számos esetben vett részt közvetlenül, publikált eredményein keresztül pedig közvetve népgazdaságilag fontos problémák megoldásában. Nemzetközileg ismerik és elismerik: 1971-ben, közel ezer szakember részvételével az International Geographical Union Magyarországon rendezte meg Európai Regionális Konferenciáját.

6 A hazai természeti és gazdasági földrajz, a népesség- és településföldrajz a területi statisztikával, regionális tervezéssel, demográfiával és más tudományágakkal kooperálva olyan nagy jelentőségű problémák kutatásában működhet közre, mint a természeti potenciálok számbavétele, egyes elmaradott területek fejlesztési 224