Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kálmán Gyula: Kemény Gábor, a békéscsabai tanár

A barna fedelű Tanárok Zsebkönyve pontosan rögzíti a tanítványok névsorát (összesen 15 3 leány nevét őrzi a notesz) és az osztályzatokat. Ezen kívül alig akad írásos dokumentum az amúgy is igen hiányos iskolai irányzatban. Az idők nem mindig kedveztek a precíz iskolai adminisztrációnak. Még egy, Kemény Gábor tanári munkájára utaló mozzanat: Kirchner Béla kereskedelmi iskolai főigazgató hivatalos látogatása befejeztével értekezletet tartott, 1921. május 7-én s az értekezleti jegyzőkönyv, amelynek végén Kemény Gábor aláírása is olvasható, többek között ezt rögzíti: (főigazgató) ... ,,. . . köszönetet mond a francia tanárnak, hogy a francia nyelvben oly szép sikereket mutat fel kereskedelmi irányban." Ezen kívül békéscsabai iskolatörténeti szempontból is érdekes záró gondolat: Végezetül elnök (főigazgató) ismételten megköszöni a tanári kar lelkiismeretes munkáját és az igazgató körültekintő tevékenységét s újból figyelmeztet, hogy Békéscsabát rá kell vezetni, hogy az intézet fontosságát megismerje."

8 Egyébként a tanítás nyugodtan folyt az iskolában - kivéve a szünnapokat. Mint sajátosságot, az időre jellemző mozzanatokat olvashatunk az 1922 áprilisi ellenőrző értekezlet jegyzőkönyvében: szünet volt január 28-án „a pápa őszentsége halála miatt" február 7-27 között „spanyolnátha miatt" és április 4-én ,,Ö-Felsége IV. Károly király elhunyta alkalmával" (!) A hagyatékban található egy levelezőlap nagyságú csoportkép is a békéscsabai tanársága idejéből. Az iskola udvarán készült, két sorban összesen 14 leány áll (nem kifejezetten ünneplő ruhában). Előttük ül a tanári kar hét tagja. A középen ülő Gajda igazgatótól balra második Kemény Gábor, sötét öltönyben, karbatett kézzel, kissé balra hajló fejjel. Haja sötét, tekintete komoly, elgondolkodó. A csoportkép hátlapján valamennyi tanuló aláírása olvasható. (Dcmkó Teréz, Andó Dóra, Fried Jusztina, Schwarcz Erzsébet, Perneczky Szidónia, Laczó Ilona, Kvasz Erzsébet, Lukács Klára, Huszár Etelka, Mohai Ilona, Dús Irén, Molnár Judit, Pfeiffer Hedvig, Stoll Ilona. S mit mond az önéletírás a diákokról? ,,A felsőbb osztályok nem voltak nagyon népesek. Jól lehetett velük tanulni. Különösen a hatodik osztály (melyben a magyart és franciát tanítottam) nyilvánított sok kedélyt, sok szorgalmat, s eredményt is. Talán tizenketten voltak, s ennek harmadrésze jeles tanuló. Vitalitás is volt bennük, néha összetört székek jelezték a tanítást megelőző tízperc harcait - de tanulásban is derekasan megállták a helyüket."

9 Mit állapít meg az 1921. november 21-i félévi értekezlet a növendékekről? „Viselet tekintetében megnyugtató az állapot, fegyelmi eset még alig fordult elő - a tanulók azonban óraközi szünetekben még mindig túl hangosak s a köszönések módja sem mindnyájuknál kielégítő."

1

0 Ezek a kissé hangos, jó kedélyű, tanulásban is helytálló leányok nagyon megszerették tanárukat és két kis leányát. Olvassuk, hogy Kató szavalt, fellépett az önképzőkör ünnepein, Judit a lányokkal ment rajz órára, francia külön órára, néha színházba is magukkal vitték. 218