Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története

tása, 2 hüvelykkiízcsítés, i húgycsőhabancz műtctc, i balkülfül varrat, i felhasított hasbelek visszahelyezése, 2 zsírdag, 2 ajkrák műtéte, 68 esetben liasvíz csapolás, dob és egyéb tályogok felnyitása, csonttöréseknél alkalmazott szilárd kötések végeztettek. A műtétek után utólagosan beállott betegségek folytán csupán két esetben volt halálozás." A szegények házában 1869—1885-ig összesen 238 egyén kapott ellátást. Ezek közül 153 férfi és 85 nő volt. Közülük eltávozott 95, meghalt 107. 1885-ben 36 egyén volt ápolás alatt, 16 férfi és 20 nő. A felvétel feltételeiről és az ellátásról az intézeti szabályzat a következőket foglalta magában: „Az intézetbe öreg, sorscsapások által elszegényedett s munkaképtelen csabai lakosok, úgy a jelenben volt koldusok felvétetnek minden vallás különbség nélkül, ezenkívül felvétetnek szegény árva gyermekek is, kik addig ápoltatnak az intézetben, míg valamely elhelyezésükről gondoskodva lett. A gyámonosok mindegyike kap egy ágyat ágybélivel és egy széket. Minden teremben egy közös hosszú asztal létezik. A férfiak kapnak minden héten tiszta fehérneműt, ágylepedőt, zsebkendőt és kapezát; ezenkívül nyáron egy vászon felöltőt, nadrágot és mellényt, télen szűr vagy posztó anyagból készült öltönyt, nadrágot, mellényt, egy pár csizmát és egy kalapot. A nők mindegyike kap ágyat ágybélivel, hetenként tiszta fehérneműt, ágylepedőt, zsebkendőt, nyáron kék karton felöltőt, barket szoknyát; ezenkívül egy pár csizmát, nyári és téli fej- és nyakkendőt, kötőt és fej kötőt." Még néhány szót a korabeli pénzügyi helyzetről: a kórház tőkepénze az 1885-ik év elején 13 649 Ft és 29 krajcár volt. A kórház bevétele az 1884-ik évben 1108 Ft 83 kr. A kórház kiadása ugyanebben az évben 855 Ft 71 kr. A szegényház költségeit a községi pénztárból fedezték, ez az 1884-ik évben 2903 Ft 80 kr. tett ki. Egy egyén élelmezése és ruházata évenként 62 Ft 70 kr-ba került. Értékelve a város kórházi ellátásának eddigi alakulását, elmondhatjuk, hogy hű tükörképe a kor feudális viszonyai között kialakult egészségügyi ellátásnak. Ebben az időben a nagybirtokosok és a tehetősebb polgárság háziorvost tartott, aki a betegek ellátását a háznál végezte el. Az uralkodó osztály tagjai nem igényelték a kórházi ellátást, amire az orvostudomány akkori színvonalának megfelelően nem is volt nagyon nagy szükség. Az orvosok inkább belgyógyászati jellegű tevékenységet folytattak és ezt a háznál is elvégezhették. A nagyobb felszerelést igénylő (műtő, műszerek, intézeti kezelés) sebészet hazánkban csak a század második felében kezdett kialakulni. A szülészeti események lefolytatása szintén házi ellátásban történt, többnyire a bábaasszonyok segítségével, szegényebb családoknál sokszor anélkül. Így az uralkodó osztálynak nem volt érdeke a kórházak kialakítása. Az ilyen jellegű törekvések többnyire karitatív kezdeményezésre indultak el. így volt ez városunkban is. A kórház kialakításának gondolata először egyházi gyűlésen vetődött fel és a felvetéstől számított 40 év volt szükséges a megvalósításáig. Ugyancsak jellemző volt, hogy a kórház építésével kapcsolatban alakították ki a szegényházat, a kórházzal azonos telephelyen és közös irányításban. Természetesen a szegényház kialakítása nem oldotta meg a társadalmi viszonyokból származó súlyos szociális problémákat. Az egykori kórház forgalmi adatai, a betegek foglalkozási megoszlása, a kórformákban a népbetegségek döntő számban való előfordulása, mind ennek a bizonyítékai. A századforduló változást idézett elő az egészségügyi ellátásban és a kórházak kialakításában is. A kapitalizmus kialakulása és fejlődése Magyarországon is meggyorsult. A tudomány és technika fejlődése új feltételeket teremtett az orvos192