Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története

orvosnak és a gondnok használatára, egy fürdőszobát, konyhát, kamrát és pincét. A kórtermekben 26 felszerelt ágy volt elhelyezve. A sebészeti műszereket az irodának használt szobában tartották. A kórházhoz tartozó kisebb épületben - amely a főépülettel egy vonalban volt és 15,2 m hosszú, 5,7 m széles, - 2 elkülönítő szobát alakítottak ki az elmebetegségben szenvedők ideiglenes elhelyezésére. Ugyanitt volt a boncterem és a hullakamra. A telken még volt egy jégverem és egy kút. A szegény gyámolda a kórházi telek keleti oldalán, „egy 60 méter hosszú, 8 méter öl széles" épületből állott és magában foglalt 8 nagy termet, egy szobát, 2 kisebb és egy nagyobb kamarát és 1 pincét. A főépület 90 egyén kényelmes befogadására volt alkalmas. Ebben az épületben 2 szobát szintén kórházi célokra használtak. A főépülettel szemben volt egy melléképület, amelyben a mosókonyha és a fűtőanyag tárolására szolgáló szín volt elhelyezve. A telek többi belső térségén kert volt, díszfacsoportokkal, szőlővenyigékkel és gyümölcsfákkal beültetve. A fentiekben ismertetett, 1881-ben elkészült kórházi főépület ma is megvan, benne, többszöri átalakítással, jelenleg a kórház gazdasági hivatala, konyhája és mosodája van elhelyezve. A szegényház akkori épülete már lebontásra került. A kórház és a szegények háza ügyeinek irányítását a városi hatóság végezte. Az orvosi teendőket dr. Réthy Pál, dr. Bende Albert városi tiszti és dr. Reisz Miksa tiszteletbeli városi orvosokra bízták. Ez utóbbi egyben kórházi műtőorvos is volt. Az orvosok szolgálatukért fizetést nem kaptak. A gazdasági ügyek irányítását Michnay János gondnok intézte, 200 Ft-nyi fizetésért. A kórházi betegek ápolását és a szegény gyámolda személyzetét egy ápolónő látta el 180 Ft fizetéAz 1869-ben épült „Szegények gyámoldája" utcai része (1929.) 190