Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pataky László: Az István Malom múltja és jelene

Tudjuk, hogy ebben a lisztben benne volt a korpa is. A korpát a jobb malmokban kiszitálták, de általában a háziasszonyok végezték el otthon a liszt megtisztítását. Különböző szitákkal más-más finomságú lisztet kaptak. Ezeknek az volt a hibájuk, hogy hamar megkeseredtek. Olyan lisztet, melyben finom korpaszemek sincsenek, még nem tudtak előállítani. De bécsi molnárok már a múlt század elején megfigyelték, hogy ha a felső őrlőkövet egy kissé megemelik: a búzaszem csak szétroppan, s belének egy része a törmelékben megmarad szemcsés állapotban — mint dara. Ezt mások is megpróbálták, s nyomban megindult a kísérletezés: miképpen lehetne ezt a darát a törmelékből kiválasztani. Nos, nemsokára meg is találták a módját. A visszamaradt héjas darabokat újra a kőre öntötték, s újra törették. Majd a különvált darát ismét megtisztították. Az egyik malomban egyszer igen felgyűlt a dara. Lisztté őrölték hát a darát is. S ekkor rájöttek, hogy így különleges finomságú, korpamentes liszthez lehet jutni. Erre az úgynevezett „magas" őrlésre felfigyeltek a magyar molnárok is. S elkezdtek ők is kísérletezni a felső kő megemelésével. Hamarosan kiderült, hogy a kemény magyar búzából, melyet általában acélos búzának neveznek, ezzel az eljárással több darát és több lisztet lehet kivenni, mint a puhább külföldi búzákból. S ha a töretést sok sorozatban folytatják, igen sokféle finomságú lisztet tudnak előállítani. Puhább búzákkal ugyanilyen eredményt nem lehetett elérni. Ezeket ezért úgynevezett „félmagas" őrléssel dolgozták fel. Így kevesebb darát és kevesebb lisztet nyertek, de ez az eljárás is jó volt. Az acélos magyar búzából őrölt lisztek versenyképességét nem is annyira a sokféleség és a finomság növelte meg, mint inkább: nagy sikértartalmuk. A sikér mennyisége és minősége szabja meg ugyanis a lisztből készített tészta vízkötőkéAz István Malom égése 1915 márciusában. A nagy hőségben a hó elolvadt. A torony és az épület jobbszárnya füstben. A balszárnyon még látható az első felirat két betűje: El... Később ez a falrész is leomlott. (Az István Malom gyűjteményéből) 138