Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pataky László: Az István Malom múltja és jelene

Az István Malom égése 1915-ben. Az épület balszárnya teljesen leégett. A régi malomházat 1912-ben építették olyanra, amilyen a megmaradt jobbszárnya. (A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményéből) pességét, nyújthatóságát és kelőképességét. A puha búzákban kevés a sikér. A magyar lisztből tehát jobb kenyeret lehet sütni, mint más lisztekből. A mi lisztünk rétestészta készítésére is nagyon jó. *** Az őrlésnek itt vázolt fejlődése így elmondva egyszerűnek tűnik. De bizony nem volt egyszerű. Sok évtized telt el, míg mindent feltaláltak és kikísérleteztek. A magyar magasőrlési rendszer 1890 tájára bontakozott ki teljesen. Közben az őrlőköveket az úgynevezett műmalmok kicserélték hengerszékekre. A hengereket a Ganz gyár készítette — kéregöntéssel. A dobszerű forgószitákat ugyancsak magyar gyártmányú síkszitákkal váltották fel. Meg kellett oldani még a malmok teljesen automatikus működését. Míg ezt tökéletesen meg nem oldották, a liszt finomsága a molnárok ügyeskedésétől függött. Sok kísérletezés után elsőnek a nagyváradi Emilia Malom tudott áttérni teljesen automatikus rendszerre — 1909-ben. Amikor Békéscsabán az új malomtulajdonos átvette a négyköves kis gőzmalmot — mint már elmondottam —, Csaba már vasúti csomópont volt. Megindulhatott hát a kereskedelem a külfölddel is. Csak jó liszt és ügyes kereskedő kellett hozzá. Ezek is megvoltak, s a csabai jó búzalisztnek hamarosan híre kelt messze földön is. Mindezek után semmi másra nem volt szükség: csak a malmot kellett nagyobbítani úgy, ahogy a kereslet megkívánta —, s technikai berendezését kellett időnként jobbítani, hogy az emelkedő igényeket is ki tudják elégíteni. Nem tudjuk, melyik évben kezdte meg az új tulajdonos a malom fejlesztését, de Csaba község Építési Bizottságának fennmaradt jegyzőkönyvei elárulják, hogy két évtized múlva a malom már igen nagy: egyik része háromemeletes, a másik négyemeletes. 139