Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Darida Mihály: Tessedik Sámuel és az egészségügy

állítani, hogy 1000, vagy 2000 munkás ember nem érdemes e jótéteményre? Ha már az okos és a műveltségének csak kezdetén álló amerikaiak — amint örömmel olvasom — gyógytáraikat 7—9 specifikus orvossággal bírták ellátni, miért ne bírnék mi, okosabb európaiak legalább falusi gyógytárainkat így ellátni?" Orvosi ismereteit elsősorban tanácsadásra használta, a babonák, kuruzslások elleni harcra. Ahogy egyre-másra jelennek meg a faluban a tanult egészségügyi szakemberek, — 1767-ben Eger Keresztély felcser, 1779-ben Beyschlag János megyei kirurgus, 1781-ben Kollár Júlia szülésznő, 1803-ban pedig Velits úr kinyitja az első patika ajtaját, — már csak a tudomány tiszteletére, képviselőik munkájának megbecsülésére buzdít. Íme a jelzők, melyekkel megtisztelte őket: „...ügyes és buzgó községi kirurgus ... ", vagy „ ... a becsületes ember ... ", továbbá „ ... jó orvosaim ... ", majd jeles falusi orvos ... ", és így „ ... híres és ügyes férfiú". Az elismerés és hála kifejezésében különösen akkor nem szűkölködik, midőn Jósa Istvánról (1756—1839), az 1777-től 10 éven át Békés-, majd ezt követően Szabolcs vármegyei főorvosról emlékezik. Tessedik Sámuelt üldöztetése idején súlyos psychés ártalmak érték. Ekkor kezelte Jósa. A bölcs orvos azonban nem elégedett meg a kialakult kórkép gyógyításával, hanem a kiváltó okot is meg akarta szüntetni. Ezért levélben fordult báró Prónay László királyi tanácsoshoz a beteg ember érdekében. íme, a levél néhány részlete: „ ... Mint orvos járulok Nagyságod elé életet vagy halált kérni egy nagyon sérült beteg számára ...Se küldetésemben ... mi szintoly könnyű, mint nehéz — nem hagyom magamat visszarettenteni, sem a fenyegetések, sem a bíró kegyetlen szigora által, hogy olyannak ne tüntessem fel őt, mint aki legnagyobb gyöngédsége és veleszületett emberbaráti jóakarata és jótékonysága által igen kitűnő. Tisztelendő Tessedik Sámuelt, a kitűnő szarvasi lelkészt értem, nagyméltóságú uram, aki mint vallásának ernyedetlen híve, hallgatóinak buzgó lelkipásztora, minden tudományszakban jártas, a közjó előmozdításában fáradhatatlan férfiú — erejét, életét és minden tehetségeit, hívei iránti szeretetből, feláldozza ... aki az államgazdászati tudományokban legtöbb érdemeket szerzett magának, s aki nekem éppen ezért legkedvesebb. ... Ö kevés életbölcsesség és nagy lelki gyötrelem miatt szenved olyannyira, hogy nagyon is félő, miszerint agyrázódás és elmeháborodás fogja érni. ... Tehetségem szerint ama férfiú életéért és javáért, megtartásáért, hathatós és gyors oltalmáért, s minden ellenségei ellenében való védelméért, s nagyméltóságod atyai pártfogásáért legforróbban könyörögjek. ... méltóztassék ezen felszólalásomat mindenki előtt, de kivált őelőtte — akiért ezt szeretetből tettem — elhallgatni. Aki nagyrabecsült kegyelmébe, s hathatós pártfogásába ajánlottam vagyok nagyméltóságodnak legalázatosabb szolgája, Jósa István, phil. et. med. doktor, s békésmegyei orvos." Tessedik tudomást szerzett a levélről, önéletírásában leközölte a következő megjegyzéssel: „így írt egy buzgó katolikus orvos az ő protestáns betegének egészsége és élete érdekében. Az Isten áldja meg érte!" A fenti példák — mint említettük — azonban nemcsak a kínjától, betegségétől megszabadult ember elemi áradozásai, hálálkodásai, hanem a közt szolgáló tudomány elismertetésért folyó tevékenység is. A bajok, betegségek nemcsak a rosszat, a kellemetlent jelentik nála, hanem a racionálisan gondolkodó ember számára tapasztalatokat is szereznek. Ifjú korában sorsdöntő a pozsonyi dr. Pauer tanácsa, mert házi szereivel alkalmassá tette a mások által már eltiltott tanulmányok folytatására. önéletírásában erről ezt közli: „ ... megszabadultam a fejszédüléstől... Ezáltal figyelmes lettem a házi szerekre." Debreceni diák korában rühöt kapott, melyet háziasszonya egy borbélytól kapott kenőccsel kezelt. A viszketés megszűnt, de a nyakán keletkezett tályogokat már Hatvani professzor tanácsára egy chirurgussal operáltatta. Ezzel kapcsolatos megjegyzése az önéletírásban: „... Ez legyen intő példa a fiataloknak, hogy ne bízzák magukat értelmetlen asszonyok kenőcseire, melyek kisebb bajokat elháríthatnak ugyan, de nagyobbakat okoznak." Betegségei azonban nemcsak egészségügyi látókörét bővítik. „Valahányszor betegségbe estem, és testi gyengeségemnél fogva nem bírtam nehezebb teendőimet végezni, mindannyiszor új terveken és azok miképi valósításán törtem a fejemet, s fellábadásom után e terveket és gondolatokat még egyszer meghánytam, s gondolkodóbb barátaimmal közöltem, s végre papírra vetettem." 133