Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Darida Mihály: Tessedik Sámuel és az egészségügy

Tessedik Sámuel élete és munkája úgy él az utókor emlékezetében, mint egy olyan XVIII. sz.-beli evangélikus, falusi lelkészé, ki korát híven szolgálva, annak eszméit igyekezett gyakorlattá tenni működési területén. Gyakorlati gazdasági is­kolája, földmívelési és iparfejlesztési kísérletei, népnevelői tevékenysége túlért Szarvason. Uralkodók tüntették ki és kérték tanácsait. Az 1797-ben alapított keszt­helyi Georgikon igazgatójává kérték fel, s miután a megbízást nem fogadta, ta­nácsait, gyakorlati útmutatásait hasznosították. Kétszer szólítatták fel, hogy az oroszországi tan- és gazdászügyet rendezze. 1 Korabeli neves pedagógiai és nem­zetgazdász szakemberek külföldön is felfigyeltek működésére, eredményeire. Ennek a rövid tanulmánynak remélt célját talán sikerült elérni a közöltekkel: Tessedik kora egészségügyének is jelentős, ha a falu határain túl nem is érő, al­kotó egyénisége volt. Elsősorban igen alapos, korszerű ismereteivel, különösen a közegészségügy terén. Másodsorban azzal, hogy ennek a kialakuló tudománynak jelentőségét a népjólét megvalósításában kellően értékelte, sőt, mint a tanulmány elején megállapíthattuk, ebben megelőzte a hivatalos orvosi közvéleményt is. Har­madsorban pedig azért, mert hivatásos egészségügyi személyek híján, maga való­sította meg falujában a közegészségügyi rendeletekben előírtakat. S túl a rende­letek utasításain, eredeti és máig is követhető módszerekkel, iskolájában, minden­napi lelkészi gyakorlatában oktatta, nevelte a falu lakosságát az egészséges élet akkor ismert legjobb elveire, gyakorlatára. Midőn 1970-ben, halálának 150. évfordulóján az UNESCO érdemesnek tartotta életéről és munkájáról való megemlékezést, életművének szerves részéről, egész­ségügyi ténykedéséről sem feledkezhetünk meg. IRODALOMJEGYZÉK 1. Dr. Nádor Jenő: Tessedik Sámuel élete és munkája 2. Tessedik Sámuel: Memorabilia Szarva­schiensia 3. Tessedik Sámuel: önéletírás 4. Dr. Gortvay György: Az újabbkor! ma­gyar orvosi művelődés és egészségügy története 5. Dr. Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története. Szarvas, 1922. 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom