Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dankó Imre: Értékes adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez: Osváth Imre és Veress Ferenc emlékezete

ismerkedtem meg, ami nem volt nehéz dolog, mert a Munkások Üjságját nemcsak járatta volt, de dolgozatokat is küldött bele. <3 azt ajánlotta, hogy ott helyben fogadjam el a rektor-tanítói állást..." Életpályámból. — Erkel Ferenc Múzeum 1960. 4. „családomat Gyulaváriban hagyva, a vidéken szétnéztem, hol kínálkoznék biztos foglalkozás. Sorsom Kötegyánba vezérelt.. . (stb. lásd a 3. sz. jegyzetet...) De ezt márcsak annál fogva sem vállalhattam el, mert én, mint kathólikus, zsoltárénekléshez nem értettem". Táncsics Mihály: Életpályám. Lepage kiadás. Kolozsvár, év n. 169—170. — Osváth felesége birtokán, Erdögyarakon helyezte el Táncsicsot. Vö.: Dankó Imre— Korek József: Kötegyán. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. Gyula, 1960. 31—32. — Bölöni György elfogultan nyilatkozik Osváthékról, kisebbíteni próbálva félelmük miatt érdemüket. Vö.: Bölöni György: Hallja kend Táncsics. Budapest, 1946. 350—353. 5. Vö.: Barcsa János: A debreczeni református kollégium partikulái. Debreczen, 1905. 6. Buday Ézsaiás debreczeni tanár és író. Tudományos Gyűjtemény 7. kötet. 1821. 132.; Budai Ézsaiás debreczeni tanár és író. Tudományos Gyűjtemény. 9. kötet. 1822. 125.; Buday Ézsaiás debreczeni tanár és író. Csokonai Album. 1861, 222.; Csiky Lajos: Budai Ézsaiás 1766—1841. Debreczeni Képes Kalendáriom 7. kötet. 1907. 19—21.; Juhász Géza: Budai Ézsaiás. Protestáns Szemle 50. évf. 1941. 422—428.; Borzsák István: Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Budapest, 1955. 7. Balogh Ferenc: Balogh Péter életrajza. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező I. évf. 1870. 583—590. 8. Móricz Pál: Arany János komája. In: Magyar Sirató. Feljegyzések, történetek. Tahitótfalu, év n. (1926.) 59—67. 9. Kósa Ede: Osváth Imre. Közpapok Lapja (Érszentkirály) III. (1891.) 14. sz. (április 4.) 105—107. 10. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IX. kötet. Budapest, 1903. 1439—1440. hasáb. 11. Márki Sándor: Sarkad története. Budapest, 1877. 76. 12. Kiss Lajos: Veress Ferenc emlékezete. Szabad Egyház. 1886. 15. sz. — Érdemes arra is felfigyelni, hogy életével és munkásságával először a mindmáig nem méltányolt Rácz Károly foglalkozott (A zarándi egyházmegye története. Arad, 1880. 232—235.) 13. Faragó Bálint: A mezőtúri ev. ref. főgimnázium történetének rövid összefoglalása, 1551—1903. A mezőtúri gimnázium évkönyve az 1903—1904. tanévről. — Vö.: Uő.: A mezőtúri református egyház története 1530—1917-ig. Mezőtúr, 1927. 225—226. — Péczeli Józsefre vonatkozóan: Dr. Gulyás István: A kollégium tanárai 1848 előtt. A nevezetesebb tanárok és irodalmi működésük. Péczeli József. 1790. 1849. A debreczeni Ev. Ref. Főgymnasium Értesítője az 1894/95. iskolai évről. 179—180.; Otrokocsi Nagy Gábor: Református kollégiumi diák-irodalom a felvilágosodás korában. In: Értekezések az 1941. évről. A Debreceni Református Kollégium Tanárképző-Intézetének Dolgozatai 22. Debrecen, 1942. 203—288. 14. Zsigmond Ferenc: A debreceni református kollégium története 1538.(?)—1938.. Debrecen, 1937. 135—143. 15. Juhász Géza: Budai Ézsaiás. Protestáns Szemle. 50. évf. 1941. 422—428. és Borzsák István: Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Budapest, 1955., valamint Gulyás I. id. m. Sárváry Pál. 1765—1846. 179. 1. 16. Barcsa János: A debreczeni református kollégium partikulái. Debreczen, 1905. 17. Györffy István: A délbihari magyarság. Három tanulmány összefogása. Magyar nép — magyar föld. Budapest, 1942. 265—425. 18. V. Sipos István: A belényesi református egyház története. Nagyvárad, 1883. 19. Id. Szinnyei József: A békésmegyei Veress-család írói. Dr. Veress Endre pótlásaival. Budapest, 1912. 15—17. és 35—36., illetve Móricz Pál: Arany János komája. In: Magyar sirató. Feljegyzések, történetek, Tahitótfalu, év n. (1926). 59—67. 20. Szinnyei id. m. 21. Podhraczky Rezső: Lovassy László. Történelmi korrajz. Nagyszalonta, 1912. 22. Révész Imre: Lamennais és a magyarok. A Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának 1953. június 29-én tartott felovasó ülésén elhangzott előadás. Megjelent az Osztályközleményekben (1954.) 35—122. 23. Móricz Pál: id. m. 61—62. 24. Márki Sándor: Sarkad története. Budapest, 1877. 69—70. 25. Uo. 70. lap. jegyzetében. 566;