Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - SZEMLE

DANKÓ IMRE: KÉT ÖSZTÖNZŐ VÁROSKÉP NYÍREGYHÁZÁRÓL Békésben nem érdektelen Nyíregyházáról írni. Közismert Nyíregyháza ethnikai, migrációs kapcsolata Békés megyével, közelebbről Szarvassal. De ettől a kapcsolattól eltekintve is érdemes Békésben Nyíregyházára figyelni, mert például Békéscsaba és Nyíregyháza múltbeli és jelenlegi élete, fejlődése között sok párhuzam vonható. Ennek ellenére keveset tudunk Nyíregyházáról, ismereteink jobbára általánosságokra korlátozódnak. Ez is indokolja, hogy megemlékezzünk arról a két értékes könyvecskéről, amely Nyíregyházát egyéni módon mutatja be. A közelmúltban két rokonszenves könyv jelent meg Nyíregyházáról. A két könyvecske sok minden tudnivalót el fog terjeszteni erről a törekvő városról; remélhetőleg széles körben „népszerűsíti". Ebben az esetben — ahogy majd az alábbiakban látni is fogjuk — a népszerűsítés fogalma minden vonatkozásban mentes a pejoratív mozzanatoktól. A két könyvecske esetében nem a szokványos városismertetőkkel van dolgunk. Mindkettő sokkal több ennél; megtervezésükben, szerkesztésükben is önálló, újat jelentő munkák. A két könyv legtalálóbb együttes jelzője az lehet, hogy: ügyes. A Hársfalvi Péter és Katona Béla összeállításában megjelent „En szőke városom" c. antológia (1971.) az irodalom felől közelíti meg Nyíregyházát. Ügy azonban, hogy észrevétlenül az irodalmi anyag közé csempészi a ma már klasszikusnak vehető helytörténeti anyagot is. Így szerepel aztán Krúdy Gyula, Vietorisz József, Móricz Zsigmond, Rákos Sándor, Váci Mihály mellett Fényes Elek, Kiss Lajos, Erdei Ferenc stb. neve, illetőleg szemelvényanyaga is, kiváló összhangban s igazán plasztikus művészien megformált képet nyújtva Nyíregyházáról, Váci Mihály „Hazát szeretnitanító" városáról. Az irodalmi és irodalmasított személynevekhez észrevétlenül simulnak a tudós bevezetők, összefoglalók, jegyzetek; (Hársfalvi Péter: Nyíregyháza a történelemben; Mező András: Nyíregyháza neve; Katona Béla: Nyíregyháza az irodalomban stb.), amelyek a könyvecske anyagát hitelesítve összefoglalják, keretbe helyezik. Kevés ügyesebb irodalmi ismertető jelent meg magyar városról mint ez! Igazán követendő példának említhetjük. Hasonló a másik Nyíregyházáról szóló könyv is. Koroknay Gyula: Nyíregyháza művészettörténeti emlékei címen kis, almanach-alakú kötetben a képzőművészet felől közelíti meg a várost (1971.) A kötet a meglepetés erejével hat, mert még az ismerős, a tájékozott sem tételezi fel, hogy Nyíregyházán ennyi és ilyen értékes művészeti emlék, alkotás, számontartani való van, mint ahogy azt Koroknay Gyula bemutatja. Nemcsak írásban, hanem számos, különböző nagyságú képben is. Először az „eltűnt", a középkori Nyíregyházáról, illetve annak művészeti emlékeiről szól, majd a különböző stílusoknak megfelelő építészeti emlékeket ismerteti. Érdekesen, nem találjuk erőltetettnek, amikor Nyíregyháza barokk, klasszicista, vagy ro172