Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - SZEMLE

mantikus, illetőleg szecessiós építészeti emlékeiről beszél. Aránylag terjedelmesebben ismerteti azután a város szobrait, jelentősebb képzőművészeti alkotásait. Ennek során kitér az épületplasztikára is és ráirányítja a figyelmet olyan szobrokra, amelyeket ugyan mindennap láthatnak az emberek, de senki sem tartja őket számon; mint például Justicia szobra a városházán, vagy Szabolcs vezér és Szent István szobrai a vármegyeházán. A város képzőművészeti alkotásainak három csoportját vonultatja azután fel. Az első csoportba az I. világháború előtti időkből származó alkotásokat sorozza. A második csoportot a két világháború között keletkezett alkotások képezik. A harmadik csoport pedig a felszabadulás utáni alkotásokat foglalja magában. A gondos felsorolásból, a különböző képzőművészeti alkotások bemutatásából kiderül, hogy Nyíregyháza sok más városunknál gondosabban, tervszerűbben és áldozatkészebben gyarapította szobrai és más képzőművészeti alkotásainak a számát, s hogy ennek eredményeként Nyíregyháza az egyik legharmonikusabban és legértékesebben „dekorált" városunk. A könyv utolsó fejezete Nyíregyháza felszabadulás utáni képzőművészeti életével foglalkozik. Ismerteti az itt is működött képzőművészeti szabadiskolát, majd a helyi képzőművészet fejlődését a népművelés keretei között. Ez a fejezet a város grafikusainak, festőinek, szobrászainak megértő és támogató számontartásáról, támogatásáról tanúskodik. A két könyvecske között számos kapcsolat van. Szorosan összetartoznak, egymást kölcsönösen kiegészítik. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért külön jelentek meg, miért nem egyetlen kötetet alkotva. Különállóságuk egyetlen, de nagyon méltányolható indoka az lehetne csupán, hogy az olvasók érdeklődését szemelőtt tartva az irodalmilag kíváncsi közönséget nem akarták képzőművészeti tájékoztatással terhelni. Ennek a feltételezésnek erősen ellene mond az a tény, hogy ebben az esetben a kétféle érdeklődés csak látszólag kétféle. Voltaképpen azonban egy és azonos: komplex helytörténeti. A két nyíregyházi híradás — ettől függetlenül — jó, alkalmas, sőt kiváló, példamutató munka. Rajtuk keresztül sokan fogják nemcsak megismerni, hanem meg is szeretni Nyíregyházát. Tájékozódásuk a két nagyszerű kiadványnak megfelelően az átlagosnál magasabb szintű lesz; a két könyvecske olvasói minden bizonnyal helyesen tudják elhelyezni majd Nyíregyházát mind a magyar városfejlődésben, mind a magyar élet teljességében. A hasonló szándékú Békés megyei törekvések számára a két mű kitűnő példát jelent. j i , / : ) Lipták Pál: Konyhában 173