Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

egy szépségben újjászületett Békéscsabáról álmodunk, egy modern városról, amelynek kitűnő kövezete és csatornázása, vízvezetéke, közfürdői, parkjai, szépen fásított utcái és terei vannak" — mondja, szép példáját adva ezzel az okos lokálpatriotizmusnak, amely mentes a provinciálistól. Nem kerülte el a békéscsabai direktórium figyelmét az Auróra sem, s nyilván a helyes politikai vonal biztosítása érdekében a direktórium két vezető tagja — Andrássy Gyula és Cseresek Gusztáv — is részt vesz ezekben a hetekben a Kör munkájában. A Kör egyik összejövetelén hangzott el az a javaslat is, hogy néhány utcanevet meg kell változtatni; a javaslatok között szerepelt többek között: Szabadság tér, Ady Endre tér, Gyóni Géza utca, stb.

13 1919. március 22-én nagy hangversennyel ünnepelték a Tanácsköztársaság megalakulását a Kultúrpalota nagytermében. Az Auróra zenekara szolgáltatta a műsort, amelyben Beethoven, Liszt, Leoncavallo és Schubert művei szerepeltek. Másnap a munkások és tanulók számára is megismételték az előadást 1 koronás belépővel. Az e tavaszon megrendezett előadások közül említést érdemel még néhány ismeretterjesztés-jellegű téma: Csipkés Ernő: Emlékeim az orosz hadifogságból, dr. Reil Lajos: Petőfi világnézete, Vidovszky Kálmán: Albánia c. felolvasása. A román csapatok április 26-án vonultak be Békéscsabára, s megkezdődött azok üldözése, akik a tanácsrendszer időszaka alatt politikailag exponálták magukat. Az Auróra működését továbbra is engedélyezték, de a következő hónapokban aktivitása lelanyhult, s az az egészséges politikai erjedés, amely ha csírájában is csupán, de megindult, a polgári demokratikus forradalom és a proletárdiktatúra időszaka alatt megakadt. A Horthy-korszak ideológiája nem hagyta érintetlenül a Kört, munkásságának az ellenforradalmi időszak alatti szakaszára az ellentmondásosság nyomja rá bélyegét. *** A trianoni békeszerződés után az országhatár módosulása miatt Békéscsaba kiemeltebb szerepet kapott Délkelet-Magyarországon. Az előző időszakban Nagyvárad, Szeged és Arad között ipari vonatkozásban másodrangú óriási mezőváros volt, s nem is számíthatott arra, hogy kulturális téren komolyabb tényezője legyen környékének. Az új üzemek létesítése a világháború utáni időszakban, valamint néhány új középiskola (leányliceum, felsőkereskedelmi és felsőmezőgazdasági fiúiskola) felállítása pezsgőbbé teszi a városiasodást, s ennek egyik legjelentősebb színfoltja a kultúra területén az Auróra-kör, amely tekintélyt vívott ki magának, művészeti és organizációs kérdésekben hozzá fordult tanácsért a budapesti és szegedi Filharmonikusok Társasága, a szegedi Dugonics Társaság és a debreceni Ady Endre Kör is.

1

4 „Az Auróra lassanként Békéscsaba szépművészeti minisztériumává lett, mely azáltal, hogy városunk nagyképességű kultúrtanácsnoka, dr. Korniss Géza az Auróra-kör vezetését is átvette, a város művészeti irányítását még inkább befolyásolja" —, írja dr. Révész Sándor

1

5. Ám az a tény, hogy az elnöki tisztséget Korniss veszi át, azt is jelenti egyben, ezzel a Kör elveszítette annak a lehetőségét, hogy a liberalizmus keretein egy jottányit is túllépjen. Korniss a Körön belül hivatott volt biztosítani a Horthy-rendszer politikájának érvényesítését, s habár lehettek baloldali érzelmű tagjai az Aurórának, ezek azonban az egész rezsim alatt nem adtak hangot nézeteiknek a Körön belül. 514;