Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Árvay József: A gyermekbűnözés körülményei Békés megyében

ARVAY JÓZSEF: A GYERMEKBÜNÖZÉS KÖRÜLMÉNYEI BÉKÉS MEGYÉBEN A) A gyermekbűnözés fogalma, okai és a pedagógiai prevenció A közfelfogás szerint a „gyermekbűnözés" megjelölés fogalmilag igen széles körben kívánja jelezni általában a 18 éven aluliak bűnelkövetését és ezen belül nem állít fel egyéb életkori sajátosságokat. A törvényi rendelkezések azonban alapvetően más jogi és pedagógiai következményeket fűznek a 14-ik és a 18-ik életévhez. A Btk. 20. §-a szerint ugyanis nem büntethető aki a cselekményt (bűncselekményt:) 14-ik életévének betöltése előtt követte el. A 14-éven aluliak bűnelkövetése tehát csupán egy speciális körön belül nyerhet értékelést és ennélfogva nem vonható a fiatalkorúak (:14-től 18-évig terjedő korosztály:) bűnözését érintő törvényes rendelkezések hatálya alá. A 14-éven aluli bűnelkövető tehát büntetőjogilag nem vonható felelősségre bármely bűncselekményt is követ el. Mivel a bűnüldöző hatóságok a gyermekbűnözéssel kapcsolatban a büntetőjog keretein kívül eső megelőző intézkedéseket tehetnek csupán, szükséges annak az elképzelésnek az elemzése, amely a jogalkotót az idézett rendelkezés jogpolitikai helyességéről meggyőzte. Utalni kell itt arra a körülményre is, hogy a Btk. 20. §-nak megalkotása előtt a büntethetőségi korhatár nem 14. hanem csupán 12-év volt. A törvény azonban ekkor is kifejezésre juttatta a 12—14. év közötti korosztály élettani és lélektani helyzetével összefüggő speciális magatartásbeli sajátosságok értékelését és figyelembevételét, mert az említett körben nem tette lehetővé a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását. Lehetővé tette viszont a büntetőeljárás lefolytatását és a tárgyi, személyi, stb. körülményektől függően ügyészi figyelmeztetés illetőleg bírói megrovás alkalmazását, továbbá próbárabocsájtás vagy javítóintézeti nevelés elrendelését. Ezzel szemben a Btk. 20. §-a a büntethetőségi korhatárt a 12-iik évről 14-évre felemelte. Ezen intézkedés alkalmazását elsősorban az a felismerés indokolta, hogy a gyermekek az esetek túlnyomó többségében 14-ik életévük betöltéséig általános iskolai oktatásban részesülnek (16-évig tart az iskolakötelezettség), 95