Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Árvay József: A gyermekbűnözés körülményei Békés megyében

amelynek keretében szükség szerint pedagógiai fegyelmezés alá tartoznak. Az iskolai nevelés eszközei tették lehetővé a büntetőjogi következmények kiiktatását. Kérdés, hogy az iskolai fegyelmezés lehetőségei biztosítani tudják-e a gyermekbűnözés általános és speciális preventióját — a bűncselekményt elkövető gyermek újabb elkövetéstől való visszatartását oly módon, hogy ez a visszatartó hatás a gyermekek között szélesebb körben érvényesüljön. Annak ellenére, hogy Békés megyében a gyermekbűnözés évek óta tartó emelkedő tendenciája érvényesül, megállapítható, az iskolai nevelés eredményessége s preventív erejű alkalmassága. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a büntethetőségi korhatár felemelésével az általános iskolák nevelőire olyan többletfeladatok hárultak, amelyek — ha a siiker szándékával kívánják megoldani — maximális mértékben igénybe veszik a pedagógus emberi és szakmai felkészültségét. Egy osztályon belül ugyanis nagyjából azonos magatartási és felkészültségi szint alakítható ki. amely szükségszerűen meghatározza a pedagógiai ráhatás módszertani és tartalmi sajátosságait. így jön létre az osztály és a nevelő között az a dialektikus kapcsolat, amely biztosítja a nevelési célok elfogadását, magatartásbeli és morális szabályozó erejét. Ez a kölcsönhatás természetesen a pedagógiai módszerek árnyalt és differenciált alkalmazását teszi szükségessé, s ezt a kiegyensúlyozott nevelési szituációt zavarhatja meg, veszélyeztetheti magatartásával, a közösséghez való viszonyával, cselekményeivel egyéb megnyilvánulásaival a veszélyeztetett avagy bűncselekményt elkövető gyermek. A preventív nevelési célok elsősorban azt követelik meg, hogy az ilyen gyermek lehetőleg az adott osztályközösségen belül maradjon, a közösség szilárdan vegye körül, váljék a közösség tagjává és érezze az osztályközösség segítő szándékát s ilyen körülmények között alakítsa a kívánt erkölcsi normáknak megfelelően magatartását a pedagógiai rehabilitáció. Tény, hogy a bűnöző gyermek iskolán belüli nevelésének problematikája a pedagógusok ellenvetéseit, aggályait is felszínre hozta. Megökoltnak tűnik az a legközismertebb ellenérv, amely megfordítja a fenti lehetőséget és az osztályközösség magatartásbeli és morális veszélyeztetettségének konkrét lehetőségével kívánja alátámasztani a bűnöző gyermeik kiemelésének szükségességét. A tétel fenntartása vagy cáfolata nem egyértelmű. Az iskola pedagógia — elvileg — a nevelés és a tanítás egységének követelményén nyugszik, a valóságban azonban a tanítási komponensek túlsúlya érezhető, az eszmei, morális, esztétikai nevelés fontosságának hangsúlyozása mellett. Az új tantervi rendelkezések hivatottak a reális egyensúly biztosítására. A veszélyeztetett vagy bűnöző gyermek magatartása — esetenként — eltér a normál átlagtól és emiatt kirívó jelenséggé, zavaró tényezők hordozójává válik. El kell ismerni az ilyen magatartás közösségre gyakorolt negatív hatását. A közösségben rögződött pozitív magatartási szabályok morális és környezeti erőfölénye azonban a veszélyeztetett gyermek számára olyan magatar96