Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Sáfrán Györgyi: Karacs Teréz Békésen

Bár Karacs Teréz emberileg magánosan élte életét, mégsem volt soha egyedül. Testvérei és azok gyermekei, ragaszkodó tanítványok, tisztelőinek széles köre a szeretet éltető gyűrűjét vonta köréje. Tevékeny, szellemiekben gazdag, anyagiakban szegény mindennapjait a tudás világossága, az emberek szeretetének melege s bölcs optimizmus, elnéző humora ragyogta be. Nevelői személyiségének köszönhette sikereit a korában különösen rögös nőnevelői pályán. Hosszú élete során az országnak szinte minden táján nevelősködött. Az 1840-es években Máramarosszigeten is, ahol megismerkedett s barátságot kötött Lővei Klárával. Utóbb őt ajánlotta maga helyett Teleki Blankának munkatársul. Karacs Teréz u.i. szívesebben ment Miskolcra polgárlányokat nevelni... 1846-tól 1859-ig volt „vezértanítónője" a keze alatt híressé vált miskolci leányiskolának. 1859-ben meghívták Kolozsvárra, ahol szintén virágzó leányiskolát szervezett és vezetett négy éven át. Hajlott éveiben visszatért szülővárosába, Pestre, s magántanítással kereste szűkös kenyerét. Ekkor tanította Arany Jánosók kis unokáját, Szél Piroskát, aki később is meghatóan ragaszkodott hozzá, mint erről fennmaradt levelei vallanak.

0 1877-ben nővére leányai, Hoff er Mária és Teréz, akiket Miskolcon tanított s most Kiskunhalason leányiskolát vezettek, meghívták magukhoz. Eleinte Karacs Teréz is résztvett az oktatásban. 1885. július 1-től azonban súlyos betegség szögezte ágyhoz, úgyhogy bal fele később is béna maradt. Rá jellemzően ekkor abban lelte örömét, hogy jobbkeze s szelleme ép s válaszolni tud a címére mind sűrűbben érkező levelekre. Az 1880-as években u.i. Karacs Teréz életének új szakasza kezdődött. Irodalomtörténészek, pedagógusok mind többen keresték fel adatokért s mint előbb már Arany Jánosék, emlékiratai megírására biztatták. — Kitűnő emlékezőtehetsége híven megőrizte, Kölcseytől Táncsics Mihályig, kortársainak testi és szellemi arculatát, a szellemi központot jelentő szülői ház barátainak emlékét. Karacs Teréz fő erénye, hogy a tényeket a valóságnak megfelelően közli; hitvallása az igazmondás. Karacs Teréz életművének forrásai Emlékezései, levelei neves irodalomtörténészek hagyatékában maradtak fenn. Szilády Áron (1836—1932) Arany egykori tanítványa, a régi magyar irodalom tudósa, kiskunhalasi lelkész, rokona volt Karacs Teréznek. Mielőtt Karacs Békésre költözött, érdekesebb leveleit, így amiket Aranynétól és Szél Piroskától kapott, Sziládynak adta át. E kis gyűjtemény — Szilády Áron hagyatékával együtt — a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában van ma is. Géresy Kálmán (1841—1921) a debreceni Ref. Kollégium főkönyvtárnoka kérte föl Karacs Terézt, írja meg atyjának, a Kollégium egykori kiváló növendékének életét. Az írónő néhány hónap múlva már küldte is a 244 lap terjedelmű emlékiratot.

7 Géresy Kálmán köszönőlevele nagyrabecsülését is híven tükrözi: „Bár és Nagyságodat csak élte alkonyán voltam szerencsés megis79