Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - SZEMLE

LENGYEL DÉNES: ELEK LÁSZLÓ: GYERMEKVERSEK ELEMZÉSE Óvónők modern kiskönyvtára 4. (1972). Ez a kis kötet rendkívül gazdag, jóval többet nyújt, mint amit címével ígér. Elek László csak gyermekversek elemzéséről szól, pedig könyvében öt modern magyar költő pályafutását elemzi részletesen, csak az egyes pályaképek bemutatása után fog hozzá a versek elemzéséhez. Eljárása nagyon indokolt: csak a költők pályafutásának, belső világának, esztétikai felfogásának birtokában értheti meg az olvasó a gyermekverseket. Az egyes költőkről nyújtott pályaképek a gyermekversek funkcióját sajátságosan mutatják be: azt szemléltetik, milyen szerepet játszott ez a költészet a költő életében, oeuvre-jében. Ezzel Elek László új utat tör, mert rávilágított, hogy nem elég „keletkezéstörténetet" írni, több kell ennél, ha helyesen, tartalmasan akarunk verset elemezni. Pontosan az kell hozzá, amit ő nyújt: tömör, célratörő jellemzés, amely magában foglalja az életrajz és az életmű fejlődésének belső struktúráját. Ezt nyújtja a kis kötet, s még hozzá öt modern magyar költőről: Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Csanádi Imre és Nemes Nagy Ágnes pályafutásáról. Csak egy pillantást kell vetni a névsorra, s mindjárt látjuk, hogy Elek László olyan költőket választott, akiknek pályafutása, esztétikája nagyon is különbözik a másikétól. Mintha öröme, gyönyörűsége telnék abban, hogy a sokfélét mutassa be, a költészet gazdagságára világítson rá. Annyi bizonyos, hogy a verselemzések előtt álló pályaképek egy-egy disszertáció lehetőségét rejtik magukban. Amikor Elek László egy-egy életmű egészében a gyermekverset elhelyezi, joggal hivatkozik rá, hogy ez szerves része az oeuvre-nek. Sajnos, még ma is szükség van arra, amit ő is hangsúlyoz: a gyermekköltészet semmivel sem alábbvaló, mint a felnőtteknek szóló irodalom. (Olyan ez egy kissé, mintha azt kellene bizonyítani, hogy a gyermekszakorvos is tud annyit, mint az SZTK orvosa). Könyvének bevezetésében Elek László így ír céljáról: „Azt tűztük ki célul, hogy kevés, de sokoldalúan vizsgált versen mutassunk rá, milyen összetett valami, menynyi finom logikai és erkölcsi, pszichikai és esztétikai, auditív és vizuális, érzelmi és hangulati elem szoros szintézise a tartós élményt jelentő, gondosan kimunkált művészi szépség: a pedagógiai-gyermeklélektani eszmeiséget is lágyan magába záró és gyöngéden sugárzó szép gyermekvers." Nehéz, sokrétű feladatot vállal a szerző, s aki végigköveti elemzéseit, megállapíthatja, hogy célját eléri. Sokoldalú, gazdag elemzéseivel nemcsak az előtte álló verseket elemzi, hanem olyan eljárások sorát ismerteti meg az olvasóval, amelyek más versek elemzésére is képessé teszik. Izlésnevelő munkája felmérhetetlen érték, mert könyve nyomán olvasói az ezután megjelenő versek között is biztos kézzel válogatnak, hiszen helyes tartalmi, esztétikai, pedagógiai szempontok birtokában vannak. Elek László bemutatja Kassákot, az erős kötöttségű munkásköltőt, aki életének utolsó szakaszában jutott el a gyermekversekhez. A költő ekkor tömören, egyszerűen ír. Ez jellemzi azt a két verset is, amelyeket Elek László részletesen elemez. A Májusi vers elemzése kitűnően sikerült. Jól látja Elek László, hogy Kassák fő mondanivalója az új, szocialista haza iránti mély szeretet. Ezt a mondanivalót tömören, egyszerű képekkel fejezi ki. Mindössze 40 szót tartalmaz a vers, s mégis, milyen sokat mond! Gyökerei a népköltészetbe nyúlnak le. s mégis minden szava modern, képei a mai világot ábrázolják. A versmondatok elemzése, a versforma taglalása, az óvodai felhasználás bemutatása kitűnően sikerült — az egész elemzés mintaszerűen 13* 595