Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Balogh Ferenc: Román nemzetiségi könyvtárak Békés megyében

BALOGH FERENC: ROMÁN NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRAK BÉKÉS MEGYÉBEN A nemzetiségi lakosság anyanyelvi művelődésében a könyvtáraknak fontos szerepe van. Az iskolai oktatásra épülve s együttműködve más művelődésügyi intézményekkel, az írott szó terjesztésével járulnak hozzá az anyanyelvi műveltség kibontakoztatásához. Magyarországon 16 községben mintegy 16 ezer román ajkú lakosság él. Jelentős részük Békés megyében lakik, Gyula és Battonya vonzáskörzetében. E nemzetiségiek az iskolán kívül a községi könyvtárakban találnak román nyelvű műveket. Mennyiségileg ez alig haladja meg a 2000 kötetet és az állomány tervszerű fejlesztéséről csak az utóbbi években történt gondoskodás. Az anyanyelvű irodalommal való rossz ellátottságnak részben az volt az oka, hogy sem az ötvenes években, amikor megalakultak a tanácsi közművelődési könyvtárak, sem később nem volt tervszerű a román nyelvű könyvek beszerzése. Felszabadulásunk óta a nemzetiségi szövetség sem tudott számottevő gyűjteményt kialakítani, nem szorgalmazták kellőképpen a román nyelvű könyvek gyarapítását. Igaz ugyan, hogy a lakosság részéről sem mutatkozott számottevő igény, így a helyi tanácsok és könyvtárosok is általában levették ezt a kérdést a napirendről. A román anyanyelvűek könyvekkel való ellátása oly csekély volt, hogy szinte alig nyomon követhető. Ez az anyag azonban már elavultnak is tekinthető, mert zömmel idegen szerzők románra fordított műveiből állt, részben selejtezésre került. A helyzet azóta javult valamelyest, mióta a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának ajándékaként 1970-ben nagyobb mennyiségű, újabb kiadású könyv került a könyvtárakba. Ez az anyag már válogatott, jó művekből állt, de még mindig nem tartalmazta a kívánalmaknak megfelelő anyagot. Kevés volt benne az ifjúsági és mesekönyv, pedig a tapasztalatok szerint még a felnőtt lakosság is a könynyen érthető, bőven illusztrált meséskönyveket részesíti előnyben a modern, irodalmi nyelven megírt regényekkel szemben. Figyelemre méltó változást a Művelődésügyi Minisztérium 1972-ben kiadott irányelvei hoztak. A dokumentum a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásában az ún. kettős ellátás elvének érvényesítését tartja helyesnek, amely a művelődéspolitikai célkitűzések között jelentős feladatnak tekintendő. A területi munkát is végző gyulai Mogyoróssy Könyvtárt román báziskönyvtárrá nyilvánították. Ez lehetővé tette, hogy szakszerű irányítással fejleszthessék Békés és Hajdú-Bihar megye 16 román nemzetiségi könyvtárában az anyanyelvű állományt. Békés megyében Battonyán, Eleken, Gyulán, Kétegyházán, Méhkeréken, Pusztaottlakán és Sarkadkeresztúron élnek román ajkú lakosok; a bázis könyvtár tevékenysége ezekre a községekre a községi könyvtárakra is kiterjed. Első szakaszban az állomány kiépítésére, továbbiakban a módszertani gondozásra irányul a gyulai könyvtár munkája. A könyvállományt úgy fejlesztik, hogy magas szinten tudja kielégíteni a hatáskörbe utalt nemzetiségi lakosság legfontosabb igényeit. A kettős ellátás elvéből következik, hogy a román nemzetiségi lakosságot ellátó helyi könyvtárak eddigi kötelezettségei bővülnek. A magyar nyelvű irodalom beszerzésével,^ feltárásával és forgalmazásával egyidejűleg történik a legfontosabb klasszikus és mai román szépirodalmi művek szerzeményezése és kölcsönzése, elsősorban a román nemzetiségi nyelvű oktatás helyi szükségleteinek megfelelően. 10 545