Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Balogh Ferenc: Román nemzetiségi könyvtárak Békés megyében

A gyarapítás rendszerességének és folyamatosságának elősegítésére a budapesti Könyvtártudományi és Módszertani Központ törzsanyagjegyzéket állított össze a leg­fontosabb román könyvekből. E bibliográfiának, — amely minden románlakta köz­ség könyvtárában megtalálható, — az a célja, hogy megfelelő választékot adjon az ifjúsági és szépirodalomból, valamint az ismeretterjesztő és szakirodalmi művekből. Ajánló jegyzékként több éven át használható az állománygyarapításban. Tapaszta­latok és felmérések bizonyítják, hogy a román ajkúak egyes csoportjai, különösen az idősebb nemzedék nem ismeri eléggé a mai román irodalmi nyelvet és ezért alig, vagy egyáltalán nem olvas anyanyelvén. Ezért jelentős az a kezdeményezés, hogy a román irodalom magyarra fordított alkotásai is hozzáférhetők legyenek a nemzeti­ségi könyvtár olvasóinak számára. Az anyanyelvi olvasási kultúra fejlesztésében komoly szerepet játszanak a könyv­tárakban található román nyelvű hírlapok és folyóiratok, különösen a gazdagon il­lusztrált újságok. Kétegyházán 8 román periodika jár a könyvtárba: Scinteia, amely a magyar Népszabadságnak felel meg, a Rominia libera, a román népfront lapja, Contemporanul irodalmi és kulturális hetilap, Rominia litera irodalmi és művészeti lap, Lumea politikai hetilap, Magazin Istoric képes történelmi lap, Cinema film­újság és a Magyarországon kiadott, közismert Foaia Noastrá. Ez utóbbi mellett még Békéscsabán és Méhkeréken a Flacara képes hetilap jár a könyvtárba. Ezeket a la­pokat — az előfizetés révén — a bukaresti központi egyetemi könyvtár küldi a köz­ségi könyvtárak román olvasói számára. Bár a vázoltak szerint nehézkes és nem egyenletes a román nemzetiségi könyvtá­rak munkája, két közelebbről is megtekintett községi könyvtár (Méhkerék és Két­egyháza) helyi tevékenysége eredményesnek mondható. Méhkeréken 1970-ben a „100 falu — 100 könyvtár" akció keretében és a helyi ta­nács támogatásával új könyvtári helyiséget építettek. Berendezésére az Országos Népművelési Tanács 50 000 Ft-ot fordított. A 4 642 kötetes könyvállomány 20 n/o-a ro­mán nyelvű könyv, amelyet 544 olvasó vesz igénybe, a község lakosságának 21,6%-a és évente 12 000 kötet könyvet kölcsönöznek ki. Duló Györgyné könyvtáros tájékoz­tatása szerint az utóbbi két évben több román nyelvű könyvet olvastak el, mint az­előtt a könyvtár létesítése óta összességében. Jelentős szerepe van a friss választék­nak s nem utolsósorban annak, hogy a könyvtáros maga is román anyanyelvű, férje a román tannyelvű általános iskolában tanít, de tegyük hozzá, hogy egyben a helyi románság művelődésének is fáradhatatlan munkása. Kétegyházán a művelődési ház egyik szárnyában, eléggé szűkös körülmények kö­zött működik a községi könyvtár Zsíros Györgyné vezetésével. Román anyanyelvű ő is, a könyvek helyett inkább az előbbiekben felsorolt román nyelvű lapokat olvas­tatja. Könyvállománya 7 500 kötet, s közel ezer ember veszi igénybe, akik évente ötvenezer könyvet kölcsönöznek ki. A világirodalom klasszikusai és a magyar szer­zők mellett George Calinescu, Liviu Rebreanu, Mihail Sadoveanu, Eugen Barbu és Zaharia Stancu a legkedveltebb román írók, kiket mind eredetiben, mind magyar fordításában gyakran olvasnak. A nemzetiségi lakosság kulturális értékeinek gondozása a magyar művelődést gaz­dagítja és teszi színessé, elevenné. Meskó Anna—Póka György: Ex libris, 2 546;

Next

/
Oldalképek
Tartalom