Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

A háború előrehaladtával párhuzamosan a visszahúzódás jellemzi a Kör tevékenységét. Az 1943. május 2-án megtartott jubileumi ünnepség kevéssé sikerült a létszám is állandóan csökkent, az egykori ötszázról 1944-ben 86-ra apadt. Südy szerint céljuk volt „átmenteni egy nyugodtabb, békésebb korszakba" a Kört.

3

9 Így jött létre az ún. „Kis Auróra" Linder László kezdeményezésére, amelynek lényege az, hogy „egy-egy család meghívott magához kb. 50 művészet iránt érdeklődő embert zenei-irodalmi délutánokra".

4

0 Ez azt s jelentette, hogy a Kör politikai passzivitást vállalt, a kor polgárságára jellemző „kivárási politikának" megfelelően. Mi sem bizonyítja jobban ezt az önként vállalt politikai passzivitást mint az, hogy a „Kis Auróra" leglelkesebb szervezői éppen az egyházi körökből kerültek ki, s a műsorok is abszolút mentesek mindentől, ami a rendőrség gyanúját felkelthetné. A Kör egyéb témájú ismeretterjesztő tevékenységet is folytatott. Érdeklődéssel fordultak tagjai a néprajzi és népművészeti kérdések iránt; 1940-ben tartotta Südy Ernő: A népművészetről c. előadását, amelyben többek között ezeket mondja: „Az a vágy, amely bennünket a népművészeti tárgyak megismerése felé kerget, nem más, mint a lelkünk mélyén ama kiegyenlítődésre váró tudat alatti törekvés, amely a nemzetet és a népet feloldhatatlan egységbe akarja foglalni, mely törekvés felfedi előttünk népünk valódi arcát, illetve saját énünknek azt a másik részét, amelyről már régen elfeledkeztünk.'"

1

1 Ha fölfigyelünk az e sorokban elrejtett finom fogalmazású kritikára, akkor talán kevésbé tűnik föl a szenvelgés és nosztalgia, amelyet e szöveg akaratlanul is hordoz. A körösfőiek c. néprajzi előadásnál szemléltetést is alkalmazott az előadó, 37 diát vetített, ami ebben a korban még nem mindennapi módszer.

4

2 A legkülönbözőbb témakörök kerültek terítékre az évek folyamán, többek között ilyenek: Csonka-Magyarország gazdaságának fő erői, A táplálkozásról, A naprendszerről, Az életjelenségek, A történelem és a művészetek összefüggése, Az erdélyi magyar szellem újjászületése, Bartók és a magyar népzene hatása a műzenére, stb.

4

3 1 9 3 5/36-ban több ingyenes előadást tartottak az ifjúság számára, ezek pedagógiai, földrajzi, művészeti és pszichológiai témájúak voltak. Egyetlen kifejezetten politikai témájú sincs közöttük; a Kör az ifjúság egyéb irányú nevelését érzi fontosnak, valamilyen áttétellel ez is állásfoglalás,

44 1937-ben viszont már „Erdélyről" címmel tart az ifjúságnak előadást dr. Szász Béla, amire ugyancsak az adott politikai viszonyok adhatnak magyarázatot.

4

5 Békéscsabán 1930-ban az „üzleti alapon" berendezett néhány könyvtáron kívül tizenkét jelentősebb könyvtár működött még, jórészt egyesületek birtokában. Közkönyvtár valójában egy volt, a városi kezelésben lévő könyvtár 1500 kötettel, amelyre visszaemlékezve ezt írja Féja Géza: „A régi békéscsabai könyvtárban például csak vasárnap délelőtt kölcsönöztek, akkor is a kivételezetteknek. Régi könyvanyaga értékes volt ugyan, de a korszerű irodalmat Herczeg Ferenc és Harsányi Zsolt képviselték, az unatkozó úriasszonyok kedvencei."

4

6 A zárt könyvtárak közül legjelentősebbek: a Békéscsabai Kaszinó Egyesület, a Polgári Kör, a Kereskedelmi Csarnok és az Ipartestület könyvtárai;

4

7 amelyeknek anyagához azonban csak kevesen jutottak hozzá. Mivel az Auróra vezetői felismerték, hogy a működő könyvtárak nem tudják helyes irányban befolyásolni az olvasók ízlését, arra a gondolatra jutottak, hogy olyan könyvtárat alapítanak a Kör égisze alatt, amely csak kortárs519;