Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

szerzők jó műveit gyűjti és terjeszti. Ilyen programmal alapították meg az Auróra Könyvtárat 1929-ben, amely évi 100 pengő állami támogatással működött mindössze, de a lelkes mecénások áldozatvállalása útján mégis fejlődött, s tíz év múlva már kétezer kötettel rendelkezett. A könyvtár célja; népszerűsíteni a kortársi irodalmat, s ezzel is elősegíteni az ismeretterjesztő munkát. 1939-ig a Közművelődési Házban működött, majd a Kereskedelmi Csarnokban, illetve dr. Gyöngyösi János könyvkereskedésében egészen a felszabadulásig,

4

8 amikor a Kör önként felajánlja egy megalakítandó városi könyvtár számára értékes állományát. A fejlődés további szakasza már független az Aurórától, új alapokon és új elvek szerint épül föl Békéscsaba és Békés megye könyvtárhálózata is, de haladó hagyományai között tartja számon az Auróra-kör ilyen irányú tevékenységét. *** Az Auróra-kör sokirányú tevékenysége között első helyen szerepel a zenei ismeretterjesztés. Ennek részletes elemzését nem tartom szükségesnek, mivel ezzel Tibori János tanulmánya

4

9 kellő terjedelemben foglalkozik, s a Kör tevékenységének ez a része a legismertebb más források alapján is.

5

0 Mégis ki kell térni néhány fontosabbnak ítélt kérdésre, főleg olyanokra, amelyekkel az idézett dolgozatok, tanulmányok nem foglalkoznak kellő mélységben. A zenei ismeretterjesztés mindvégig leglelkesebb és értőbb vezetője dr. Südy Ernő,

5

1 akinek a Kör megalakításában is kiemelkedően jelentős szerepe volt, mint ezt Tibori idézett tanulmányában, Südy emlékiratai nyomán, részletesen ecseteli. Südy Ernő emlékirataiban sok ugyan a szubjektivitás, mégis igen értékes dokumentumnak tekinthető kéziratos munkája, mivel az ugyancsak a Bartók Archívumban föllelhető egyéb dokumentációval s a korabeli sajtóvisszhanggal összevetve kibontakozhat az érdeklődők előtt a Kör valódi arculata. Mindenképpen nagy kár, hogy a korabeli rendőrségi anyag a háború folyamán elveszett,

5

2 mert annak tükrében sok olyan kérdés vitathatatlanul tisztázódhatna, amelyekkel kapcsolatban a ma még élő számos tanú ellentétes véleményeket képvisel. Az Auróra-körnek a zenei ismeretterjesztéssel kapcsolatos felfogását és törekvéseit foglalja össze nagyszerűen dr. Südy Ernő: Vidéki városok zenekultúrájának fejlesztése c. előadása,

5

3 amelyet 1930. február 22-én a Magyar Vidéki Városok Kultúrális Szövetségének Békéscsabán megtartott egyetemes ülésén mondott el. Ebben fejti ki legvilágosabban azt a programot, amelynek megvalósításáért a Kör már több mint két évtizede munkálkodik, s amelyet a jövőre nézve is aktuálisnak és követendőnek tart. Mindenekelőtt fájlalja, hogy az iskolai tantervek nagyon kevés lehetőséget adnak a zenei műveltség megszerzéséhez, s hozzá még „gyenge képesítésű, rosszul fizetett tanerők" végzik ezt a munkát, éppen ezért a zenei műveltség emelésének útját az iskolai oktatás helyzetének megjavításában látja. Az elmaradottság másik oka az, hogy a középosztály, amely egyedül lehetett volna hordozója egy elmélyült, korszerű zenekultúrának, a századfordulón még Wagner megértéséhez sem jutott el, de nem jutott el a magyar népdal igazi lényegének felismeréséig sem. A szakosztály programját így fogalmazza meg: „Nekünk, magyar kultúregyesületeknek még az a különös és eléggé nehéz kötelezettségünk is van, hogy az ősi magyar parasztdal megismerésére és szeretetére neveljük közönségünket." Ügy látja, hogy Bartók és Kodály zenéje. 520;