Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

is „a közelmúlt történelmi eseményei magyarázzák a műsor nacionalista jellegét.

1

9" A háború után tűnik fel a békéscsabai közéletben dr. Gyöngyösi János, aki igen aktívan veszi ki részét az irodalom népszerűsítéséből, s aki maga is folytat szépirodalmi tevékenységet. Esztétának és politikusnak jóval kiválóbb volt, mint alkotó írónak; az Auróra-kör mindenképpen sokat nyert előadásai és szervező tevékenysége révén.

2

0 Reviczkyről szóló előadásával kelt először visszhangot 1921-ben. Ugyanebben az évben hangzik el dr. Kemény Gábor Gyóniról szóló értekezése, amellyel kapcsolatban a Körösvidék 1921. június 11-i száma rosszallóan jegyzi meg, hogy az előadó „Gyóni szocializmusát erősen aláfestette." Noha a műsorra kerülő versek között csak néhány volt igazán progresszív mondanivalójú (Cézár, én nem megyek, Halkabban, Sir Roger Casement, stb.), az akkori újságírás ezt is sokallotta, hiszen Gyónit e rendszer szerette volna önmaga igazolásául kisajátítani. Kemény Gábor azonban Gyóni életpályáját rajzolva meg azt a költői arcélt villantotta fel erőteljesebb színekkel, amelyet mi is magunkénak tudunk elfogadni, s amellyel Gyóni följegyezte nevét az irodalomtörténetben. Bátorság kellett ehhez ebben az időben, s a Horthy-rendszer nem is maradt adós az ilyen megnyilatkozásokért.

2

1 Dante emlékének áldozott a Kör a költő halála hatszáz éves évfordulója alkalmából. Az ünnepségen Gyöngyösi olvasta fel Dantéről szóló dolgozatát, Thuróczy Gyula békéscsabai színművész adott elő részleteket az Isteni színjátékból; a műsor zenei részében Scarlatti, Boccherini, Verdi és Puccini müvei szerepeltek.

2

2 1923. január 14-én emlékeztek meg Petőfi születésének 100. évfordulójáról, melyen Gajda Béla tartott felolvasást, Steiler Mária Petőfidalokat, Sinkó Gizi és Thuróczy Gyula Petőfi-verseket adtak elő.

2

3 Az Auróra fennállásának 10. évfordulójára írta Gyöngyösi a Helikon ünnepre c. versét,

2

4 amelyet maga adott is elő az április 15-i emlékünnepségen. Az emelkedett, ódai hangnemben íródott költemény jó példája annak, hogyan hatott a korszellem a felvilágosultabb elmékre is, s a raffináltan megfogalmazott, burjánzó szóképektől terhes sorokban plasztikusan megmutatkozik az az ellentmondásosság, amely e kor liberális értelmiségére annyira jellemző volt, s így felfoghatjuk a verset úgy is, mint egy csoportosulás, egy közösség gondolkodásának kifejezőjét: „Mégis a berkekre most üdítő, friss szelek jönnek. Szép Auróra már indítja szekerét sugárzón. S rózsás ujjaival keresi az éjszaka nyitját, Barbár sötétség és despota önkény hiába vetnek gátat. Nyomában Héliosz, a Nap, s ha fénye szerte árad, Semmibe zuhannak. Tanúság ez az ünnep, Hol álma-szegetten is, de szorgosak szívek és elmék, Hogy vagyunk, dolgozunk, s e nemzet élni akar." Ha csak e két versszakra figyelnénk, szép hitvallásnak foghatnók föl a verset, de zavarnak az ilyen sorok: „Fetrengve, csonkán csörgeti láncát nemzetünk ...", vagy: „ ... diadal, hősi, emberi, magyar ..." Amiért gyanússá válik a vers, azért van, mert nem tudhatjuk, melyik is a költő igazi énje, milyen aspektusból szemlélve nyithatók föl a szóképek. A majdnem kimondott, hamis516;