Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

kás ellenzékiség nem több, mint a liberális értelmiség önáltatása. Így érthetőbb talán az is, amit Korniss az Auróra fennállásának tizenötödik évfordulóján elmondott a program-módosítással kapcsolatban. Az államhatalom helyi képviselői eszközt láttak az Aurórában, amelynek felhasználásával az értelmiség esetleges ellenzékiségét elfogadható mederben tudják tartani. Zömmel azonban nemes veretű irodalmat szólaltatott meg így is a Kör különböző alkalmain. 1924. január 21-én Ady-Kodály estet rendeztek, amelyen Kósa György, Basilides Mária, Baló Elemér és Hermann Pál szerepeltek Ady verseivel és Kodály népdalfeldolgozásaival. Látnunk kell, hogy ebben a korban ez tett volt, hiszen Ady emlékét szerette volna elhomályosítani a kor hivatalos kultúrpolitikája, Bartók és Kodály missziójának progresszív jellege pedig közismert.

2

5 Ugyancsak ebben az évben hangzott el egy hangverseny keretén belül több vers Petőfitől, Adytól, Aranytól és Kiss Józseftől, Gyöngyösi pedig „A mai magyar dráma" címen tartott előadást.

2

6 Az Auróra sokat tett a haladó magyar irodalom népszerűsítéséért azzal, hogy neves előadókat és alkotókat hívott meg Békéscsabára, s ezzel pozitív szerepet vállalt az ízlésformálásban. A magyar irodalom akkor élő számos haladó írója, költője és esztétája megfordult a Körben. Benedek Marcell tartott előadást egy Jókai-emlékműsor keretén belül, ugyancsak őt hívták meg előadóul az Ady-emlékünnepségre is, amelyet 1929-ben tartottak a költő halálának tíz éves évfordulóján.

2

7 Emlékezetes eseményként tartjuk számon Móricz Zsigmond békéscsabai látogatását is, aki 1927. február 7-én, dél-alföldi körútja során tartotta szerzői estjét a Városháza nagytermében, Simonyi Mária közreműködésével. „Ezt az estét a Városháza nagytermében tartottuk olyan félhivatalos színezettel. Kevesen voltak. Dacára állandó próbálgatásainknak ... kevesen jelentkeztek, s olyan olcsó áron kellett csinálni, hogy ráfizettünk. De szívesen vállaltuk ezt a ráfizetést, csakhogy így sem volt kellő érdeklődésű. Végül is szégyelltük magunkat, hogy kitűnő írónkat alig 80—100 ember hallgatja" — írja ezzel kapcsolatban Südy Ernő.

2

8 Ez a visszaemlékezés is bizonyítja, hogy az igazi művészetnek mindig nehezebb híveket szerezni, mint a divatosnak, de fölébreszti az olvasóban a kérdést is: miért nem próbálkoztak a munkások és parasztok körében közönséget szervezni Móricznak? Az olvasókörök tagsága minden bizonnyal szívesen hallgatta volna meg a nagy írót. Ezt meg sem kísérelték! S nem kísérelték meg később sem, pedig az irodalmi szakosztály műsora egyre változatosabbá válik az évek során. A világ és a magyar irodalom reprezentánsai mellett (Goethe, Turgenyev, Kazinczy) helyet kap a kortársi irodalom egészen változatos színskálával. 1934ben helyi irodalmárok közreműködésével az angol irodalomról, Móráról. Madách világszemléletéről hangzanak el felolvasások.

2

9 1935-ben az Erdélyi Szépmíves Céh kötelékébe tartozó írók egy csoportja látogatott el a Körbe, melynek tagjai között Tamási Áron is szerepelt.

3

0 A következő évben a szlovákiai magyar irodalom képviselőit látja vendégül az Auróra, akiknek „Felvidéki magyar írók estje" címen ad lehetőséget találkozóra a csabai közönséggel.

31 Felvetődhet a kérdés, miért e hirtelen érdeklődés ebben az időben a külföldi magyar irodalom iránt, s gondolom, nem tévedünk, ha megkockáztatjuk, hogy van ebben része a hivatalos politikai tendenciáknak is, ugyanakkor viszont 517;