Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

érzem, hogy az Aurórával kapcsolatban eddig kevés kritikai megjegyzés hangzott el, s úgy gondolom, e Kör munkássága megérdemli, ne dicsérjük, hanem értékeljük tevékenységét. *** A Kör megalapításának előzménye kétségtelenül egyéni kezdeményezésű, dr. Südy Ernő nevéhez fűződik, aki egy zenei egyesület létrehozásán munkálkodott. Hozzá csatlakoztak az irodalombarátok, és azok, akik maguk is művelték valamilyen szinten az irodalmat. (Dr. Reil Lajos, dr. Lautner János, Vidovszky Kálmán, Horváth Jenő, Péterfy Lajos, Illés Dávid). A képzőművészet helyi képviselői a Tevan-család ösztönzésére kerestek kapcsolatot az előzőekkel, így született meg a haladó gondolatokkal rokonszenvező városi értelmiség kezdeményezésére 1913. február 20-án a Békéscsabai Auróra-kör, amely közel négy évtizeden keresztül jelentős kulturális tényező volt a városban, s amelyet haladó hagyományaink között tartunk számon.

1 A körnek három szakosztálya volt: irodalmi, zenei és képzőművészeti. Célja a jóváhagyott alapszabályok szerint: Mindazoknak egybegyűjtése, akik az irodalmat, a zenét, a tudományt vagy a művészetek bármely ágát művelik, vagy aziránt érdeklődnek, a művészet és a tudomány terjesztése és a nagyközönséggel való megkedveltetése. A cél elérése érdekében a Kör nyilvános és házi hangversenyeket, előadásokat, képkiállításokat rendez, folyóiratokat, könyveket hozat tagjai számára, más hasonló intézményekkel érintkezésbe lép, közvetíti művészek föllépését, haladó irányú szellemi mozgalmakat pártol és előmozdít; irodalmi pályázatokat hirdet, évkönyveket ad ki.

2 „Az 1910-es évek a szellemi erjedés évei voltak. A zenében már jelentkezett Bartók és Kodály, népdalkutatásuk is erős visszhangot keltett bennünk. Az irodalomban Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond volt a követendő példa; a képzőművészetben Szinyei-Merse, RipplRónai, Kernstock; később Rudnayért lelkesedtünk. Mindez persze csak kevesekben érett tiszta meggyőződéssé, de ezek a kevesek érvényt tudtak szerezni akaratuknak"—, írja az Auróra végig legtevékenyebb vezetője, dr. Südy Ernő.

3 Nem akartak alkalmazkodni az alacsonyrendű ,,közízlés"-hez, „magyar és európai kultúrát" akartak terjeszteni, ezzel a törekvésükkel beilleszkedtek a haladásnak abba a vonalába, amelyet a kor magyar irodalmában Ady költészete fejezett ki a legplasztikusabban. E törekvésük, bár elszigetelt maradt, s nem érintette csak a város egy szűk rétegét, az 1914. évi február hó 22-i közgyűlésen dr. Reisz Miksa elnök mégis büszkén ismerteti a Kör egyéves tevékenységének mérlegét, hiszen több sikeres hangversenyükkel, kilenc irodalmi témájú előadásukkal jó visszhangot keltettek a városban, s úgy látszott, hogy egy „levegőben lógó szükségletet" elégítenek ki tevékenységükkel.

4 Hogy kinek a szükségletét, arra rávilágít, ha megvizsgáljuk a tagság összetételét, amelynek zömét orvosok, jogászok, gyógyszerészek, hivatalnokok, pedagógusok és kereskedők alkották

5, „Európa legnagyobb falujának" azon rétege, amely vagy valóban igényelt egy veretesebb kultúrát, vagy nem akart lemaradni az előzőek mögött úrhatnámság vagy a látszat miatt. Az Auróra műsorpolitikája mindenképpen jó lehetőséget nyújtott az utóbbiak számára is ahhoz, hogy feltámadjon bennük a vágy az igazi műveltségre. „Irányelvünk az volt, hogy ne alkalmazkodjunk az átlagízléshez, hanem mindig felette maradjunk, élményt nyújtó, magasrendű művészetet adjunk — szórakoztatás helyett" —• írja 511;