Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Becsei József: Békés megye külterületi népessége

moly anyagi eszközök igénybevételét is jelenti. A fejlesztéssel kapcsolatos teendőinket ebből következőleg egész népgazdaságunk lehetőségeiből kiindulva kell megfontolnunk. A külterületi népesség számának alakulása A külterületi népesség számbavétele először az 1910-es népszámlálás alkalmával történt meg, (4. ábra) s ekkor a mai megye területén már 138 941 fő, az összlakosság 34%-a élt külterületen. Lényeges eltérések találhatók azonban a tanyásodás különböző szakaszaiban levő településterületek között. Amíg a löszhátsági járásokban lényegesen magasabb a külterületi népesség aránya, addig a keleti és északi részeken alacsonyak. Így 1910-ben a mai orosházi járásban a külterületi népesség aránya 38,2% volt, a szarvasiban 49,6%, a volt gyomai járásban 40,8%, a volt sarkadi járásban 21%, a szeghalmiban 28,5%, azon településterületek esetében pedig, ahol a község egyik része a löszhátságra, a másik pedig az árvízterületre terjedt ki, ott az értékek a kettő között foglalnak helyet (Békési járás 31,5%). Megyei átlagban a külterületi népesség aránya 1910-ben volt a legmagasabb, hiszen a következő évtizedekben egészen 1960-ig, ha nem is sokkal, de valamelyest csökkent az arány, ez a csökkenés 1960-tól tetemes. Természetesen a relatív csökkenés nem jelentett abszolút csökkenést is, mert a külterületen élők száma 1920-ban 146 282, 1930-ban 155 909 és 1949-ben 154 172 volt. (5—6—7. ábra) 1949-re tehát már az abszolút számban is valamelyes csökkenés következett be, ez 1960-ra tetemes értékké vált (111 585 fő élt külterületen), 1970-re további mintegy 40 ezres csökkenés következett be. Így ma 70 081 fő él külterületen. (8. ábra) Ez az összes lakosság 15,7%-át jelenti és ezzel az értékkel Bács-Kiskun és Csongrád megyék után a harmadik helyen következik Békés megye. Békés megye területén a tanyai települések problémái nagy jelentőségűek, mert viszonylag nagy ma is a megye tanyai lakosságának a száma. (A megyében a külterületi és a tanyai lakos fogalma ma már gyakorlatilag egybeesik.) Az 1970. évi népszámláláskor az egész országban a külterületi népesség aránya 8.3% volt. Az alföldi megyékben ez az alábbiak szerint alakult: Bács-Kiskun megye 164 538 fő 28,7% Békés megye 70 081 fő 15,7% Csongrád megye 89 071 fő 27,6% Hajdú-Bihar megye 39 755 fő 10,6% Pest megye 85 134 fő 9,5% Szabolcs-Szatmár megye 65 560 fő 11,1% Szolnok megye 55 342 fő 12,3% A tanyai népesség a szocialista nagyüzemek szervezéséig országosan általában növekvő tendenciát mutatott. A külterületi népesség arányait az 1. sz. táblázat tünteti fel: 475