Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Becsei József: Békés megye külterületi népessége

1. sz. táblázat A külterületi népesség alakulása Magyarországon és Békés megyében A külterületi népesség aránya az össznépesség %-ában Év Magyarország Békés megye 1910 16,6% 19,5% 1920 17,8% 33,9% 1930 18,2% 34,9% 1949 17,1% 32,6% 1960 12,1% 23,8% 1970 8,3% 15,7% Az adatok értékelésekor tudnunk kell azt, hogy a földreform előtt a külterületi népességnek mintegy fele az egyéni családi üzemen alapuló tanyarendszerű gazdálkodáshoz, míg a másik fele mint „cselédtanya" a nagybirtokos gazdálkodáshoz tartozott. A földreform után az arány erősen eltolódott a tanyák javára (Erdei Ferenc becslése). A külterületi népesség csökkenésében döntő szerepet játszik az egész ország gazdasági struktúrájában bekövetkezett átalakulás, vagyis a mezőgazdasági népesség átáramlása más népgazdasági ágakba. Ugyanis a mezőgazdasági és közlekedési technika szakadatlan fejlődése következtében állandóan csökken a mezőgazdaságban dolgozók létszáma és a nem-agrár dolgozók valós aránya. A mezőgazdasági népesség aránya 1949-ben 49,1%-ot tett ki. Természetesen annak is tanúi vagyunk, hogy a mezőgazdasági foglalkozás megtartása mellett is sokan beköltöznek a falvakba, ebben az irányban hat az új falvak — tanyaközpontok — létrehozása is. Azt azonban adatok hiányában nem lehet megállapítani, hogy a népesség-fogyásból hány százalékot alkotnak azok, akik a tanyai lakás megszüntetésével egyben foglalkozásukat is megváltoztatják. A külterületi népesség száma és aránya e század folyamán rendkívül változatosan alakult időben is és térben is. (2. táblázat) 1949-ig általában növekedett a külterületi népesség száma, de aránya már 1920-ra is több járásban csökkent, ez 1949-ben már három járást és két várost jelentett, 1960-ra csupán a szarvasi járásban nem csökkent arányuk. Jelentősebb külterületi népességet ma a szarvasi, békési és az orosházi járásokban és Szarvason találunk. 476