Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - J. Bolsakov: Útban a termelékenység növelése felé

állattenyésztés termelése növekedjék, a technikai felszereltség fokozódjék, és a termelékenység emelkedjék. A gabonatermesztés kiemelt feladat lesz. 1975-re a gabonatermésnek el kell érnie a 3 millió tonnát, az államnak leadott mennyiségnek pedig az 1,2 millió tonnát. E terv teljesítése érdekében azt kell elérnünk, hogy megyénkben a holdankénti átlag gabonatermés elérje a 20 mázsát, illetve, hogy ennél kevesebb ne legyen. Az ötéves terv előírja a burgonya, répa, kender, zöldségtermesztés fejlesztését is. Bővíteni kell a zöldségfélék választékát, meg kell szervezni állandó termesztését. Ezért építik már Penza város határában a gázfűtéses melegházakat. Egyre több üvegházas zöldségtermesztő gazdaság létesül a város határában. Különösen nagy lesz a fejlődés az állattenyésztésben. 1975-re a szarvasmarha-állomány 700 000-re nő, ezen belül a fejőstehénállomány 250—280 ezerre. Az egy fejőstehénre eső fejésátlagnak el kell érnie a 2550—2600 litert, tehenészetekben pedig a 3000 litert. A hústermelést 67—70%-kal kell növelnünk, azaz 1975-re el kell érnünk a 150 000 tonnát. Ez 60 000 tonnával lesz több, mint 1969-ben. Tehát a tej- és hústermelő állattenyésztést kell fejlesztenünk, főleg a növendék-szarvasmarha nevelő és a szarvasmarha-hizlaló állattenyésztő gazdaságokat kell fejlesztenünk, hogy elérhessük az 1975-re kitűzött 87 000 tonna hústermelést. 1969-hez viszonyítva ez 45—50%-os emelkedés lesz. A sertéstenyésztés még erőteljesebben fog fejlődni. A sertéshús-termelésnek meg kell kétszereződnie, el kell érnie a minimum 53 000 tonnát. Baromfihús-termelésből el kell érnünk az előző ötéves tervidőszak termésének a háromszorosát, tehát minimum 5000 tonnát. A baromfihús legnagyobb hányadát a csirke, pulyka és kacsanevelésre specializált állami gazdaságok fogják adni. A tojáshozamnak is az eddigi kétszeresére kell növekednie, el kell érnie a 250 milliót. Üj hústermelési ág lesz a házinyúltenyésztés. 1975-re 1300 tonna nyúlhúst kell termelnünk. A mezőgazdaság ilyen széles körű fejlesztése nagy tőkebefektetést igényel. Az állam bőkezűen finanszírozza a mezőgazdasági befektetéseket. 1971—75-ig' megyénk mezőgazdaságának fejlesztésére 770 millió rubelt fordít államunk. Megyénk gazdaságai ekkora összeget még sohasem kaptak. — Az elmúlt ötéves tervidőszakban (1965—70) magasra szökött mezőgazdaságunk termelése, és épp ezzel teremtettük meg mezőgazdaságunk fejlődésének legszilárdabb alapját. Ezért néznek falvaink dolgozói olyan nagy bizalommal jövőjük elé. Vizsgáljuk meg a következőkben, milyen külön jellemző vonásai vannak a mi Penza megyénk mezőgazdasági termelésének? Az első jellemvonás az, hogy megyénk mezőgazdaságának termékei sokfélék, a mezőgazdaság struktúrája is más, meg a termelés is másképpen hat a gazdaságok anyagi viszonyaira, mint a többi Volga menti megyében. Megyénk mezőgazdaságának második jellemzője az, hogy megyénk mezőgazdaságai egyre jobban iparosodnak. Az iparosodás folyamata gazdasági életünk egyre több területére terjed ki, tehát állami gazdaságaink és kolhozaink egész profilja gyökeres változáson megy keresztül. A növénytermesztésben — ahogy fentebb már részleteztük — a központi helyet a gabonafélék foglalják el. Az állattenyésztésben a legfontosabb a 410