Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - J. Bolsakov: Útban a termelékenység növelése felé

szarvasmarha-tenyésztés, hiszen 212 millió rubel értékű árut termel, ebből is 66 millió rubel értékű tejet. A második helyen áll a sertéstenyésztés. Termelési értéke 52,2 millió rubel. A baromfitenyésztés évi árutermésének értéke 18 millió rubel. De a baromfitenyésztés fejlődési üteme nagyon gyors, mert egyre több baromfitenyésztő gazdaság létesül. Egész megyénk növénytermesztését, állattenyésztését, illetve ezek termelését tehát az határozza meg, hogy milyen a mi megyénk termelési iránya, meg az, milyen mérvű gazdaságaink szakosodása. Mezőgazdaságainkban egyre szélesebb körben terjednek el a nagyipari munkamódszerek. Ezek nagymértékben emelik a termelés szintjét. Ez különösen szembetűnik ott, ahol a szakosodás már megvalósult. Megyénkben a szakosodás csak néhány éve kezdődött el. A 60-as évek elején még nem vették figyelembe az egyes gazdaságok gazdasági és természeti vizsonyait. Mindenütt ugyanazokat a növényeket termesztették, ugyanazokat az állatokat tenyésztették. Ezért a legtöbb gazdaság termelése kicsi volt, elaprózódott. 1963-ban tizenegy találomra felmért kolhozban, kolhozonként átlag 738 db baromfi volt. Egy baromfigondozóra a normánál ötször kevesebb baromfi gondozása jutott. Ez tizenötször kevesebb volt, mint az élkolhozokban. Ezért figyelmesen és kritikusan áttanulmányozták az ország kolhozai és szovhozai szakosításának elméletét és gyakorlatát. Az állam, a párt és a mezőgazdaság illetékes szervei arra a meggyőződésre jutottak, hogy Penza megye területén a helyi természeti és gazdasági viszonyoknak megfelelően a szakosítás különféle formáit kell megvalósítani. Határozatot hoztak arra is, hogyan kell a szakosítást végrehajtani: először is a megyét mezőgazdasági zónákra kell felosztani, aztán ezeken a zónákon belül kell megvalósítani a szakosítást, végül pedig egy-egy kolhozon, szovhozon belül kell szakosítani a termelést. Ez úgy történik, hogy a mezőgazdaságot termelési áganként szakosítják, az állattenyésztést meg tenyésztett állatok szerint. A szakosítást mindig a nagyipari módszerek bevezetésével kell végrehajtani. Végül pedig meg kell valósítani az egyes gazdaságok közti kooperációt. Penza megye területét tehát zónákra osztották fel, hat természeti gazdasági zónára. Az első zónába tartoznak a legtermékenyebb földterületek: a bekovszki, belinszki, kolislejszki, kondolyszki, szerdobszki és a tamalinszki kerület. Ezen kerületek földjének negyedrésze szántó, gazdaságai adják a megye gabonabeadási mennyiségének 40%-át. Ezek a kerületek a megye gabonaraktárai. Különösen a fagyálló és az acélos búzafajták termelésében járnak az élen. Ez a zóna fajállattenyésztéséről híres. Itt van a megye összes szimmentáli fajállattenyésztő gazdasága, ezek látják el az egész ország fajállatszükségletét. Ebben a zónában tizenegy sertéstenyésztő gazdaság van. A bekovszki cukorgyár melléktermékei látják el a vertunovszki szovhozt. Ez a megye egyik legnagyobb szarvasmarhahizlaló üzeme. A második zóna a zemetcsinszki, badinszki, kamenszki, pacselmszki kerület. Ez látja el cukorrépával a zemetcsinszki és a még épülő kamenszki cukorgyárat. Cukorrépamagot is termelnek. Főleg szarvasmarha és baromtenyésztése híres. A baromfinevelés nagyarányú kifejlődését az segítette elő, hogy a körzetben vasútvonal és műút van. A zemetcsinszki cukorgyár a „Rossziát", ezt a hatalmas szarvasmarhahizlaló szovhozt látja el táppal. A harmadik zóna a bednogyemjanszki, isszinszki, lunyinszki, alsólomovi, 411