Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - SZEMLE

SZABÓ FERENC: BANNER JÁNOS ÖT BÉKÉSI TANULMÁNYA (A Bibliotheca Bekesiensis 7. kötete) A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimná­zium és Szakközépiskola dr. Papp János szerkesztésében 1967 óta folyamatosan megjelenő, külsejében-tartalmában egy­formán rangos és igényes — országo­san is egyre inkább számontartott — sorozatának újabb száma a két eszten­deje elhunyt Banner János rendkívül gazdag életművéből merít. A dr. Becsei József hozzáértő válogatása és gondos sajtó alá rendezése alapján született gyűjtemény a városi rangra emelt, vá­rossá fejlődött Békés tanácsának áldo­zatkészségéből látott napvilágot. (A messzenyúló múlttal büszkélkedő tele­pülés az elődök küzdelmes életét e kö­tettel, a város jelenét és jövőjét a szinte egyidőben kiadott „Békés, az átalakuló agrárváros" c. kitűnő monográfiával, — szintén Becsei József munkájával — be­csüli meg korunkhoz méltó színvonalon. A két könyv egyszerre való megjelente­tése a kiadói politika szempontjából is telitalálat, az olvasó közvélemény figyel­mét Békésre vonja.) Banner Jánost — mint sajátmaga is megírta a Békési Élet hasábjain —, ifjú­ságának legszebb évei, alkotó munkás­ságának kezdete, kiteljesedése és haty­tyúdala egyaránt szorosan és ezernyi szállal Békés megyéhez és a megye név­adó városához fűzik. Ma még nem ju­tottunk el odáig, hogy igazán számba­vegyük, mily sokat köszönhet a megye s abban Békés éppúgy, mint a tudo­mányban előtte nemegyszer mostohán kezelt Dél-Alföld az ő fáradságot nem ismerő kutató szenvedélyének, igazi tu­dóshoz méltó sokoldalúságának, szak­mai tekintélyének. Nemcsak az általa vezetett és végzett régészeti feltárások számítanak ma már szinte klasszikus vállalkozásoknak. A gyorsan tovatűnő évtizedekben hovatovább velük egyen­értékű, nemesveretű írásokká tette az idő településtörténeti, néprajzi, művelő­déstörténeti tanulmányait, kisebb-na­gyobb cikkeit, adatközléseit is. A Békési Élet büszkeséggel említheti, hogy 1970— 71-ben — számonként néha kettőt is — nyolc hosszabb-rövidebb dolgozatának adott teret, ezek nagyobb fele is Békéssel foglalkozott. Utolsó, már be nem feje­zett munkáját is nekünk szánta, a bé­kési vár mindennapi életéről. Kis példányszámú, nem könnyen fenn­tartott, de példás műgonddal és a tudo­mány méltó szolgálatával szerkesztett, szerény külsejű, vékonyka folyóiratok­ból — a szegedi egyetem felszabadulás előtti maradandó teljesítményei közé tartozó Föld és Ember, valamint a Né­pünk és Nyelvünk hasábjairól — emelte ki Banner 1922—1930 között írt, ma is gyakran idézett, ám alig hozzáférhető négy írását a Bibliotheca Bekesiensis 7. kötetének összeállítója. Ezekhez illesz­tette Banner legelső nagyobb megjelent tanulmányát, 1910-ből, a békési magyar­ság népi építkezéséről. Ez az öt dolgozat a hozzánk legközelebb állók közül való. Mai szemmel átolvasva bárki megérez­heti: Megyénkben Banner professzor ne­véhez fűződik az a ma már elvégezhe­tetlen, maradandó munka, amelyet a Nagykunságban és vidékén Györffy Ist­ván vállalt és vitt véghez. Ahogy Györffy életműve, úgy Banneré is pél­dája annak, hogy a helyi, táji kötődésű, de igényességében magas mércét megütő történeti, földrajzi, néprajzi munkásság, az ilyen irányú törekvés az adott tudo­mányterület igen értékes, önmaga meg­becsülését kivívni képes része lehet. Me­gyénket, Békés városát nem utolsósorban az itt is közreadott öt dolgozat tükrében­adataiban látja az ország történeti, föld­rajzi, néprajzi kutatása. Még ma is, nemegyszer gyakrabban használva őket az újabb publikációknál. 386

Next

/
Oldalképek
Tartalom