Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - SZEMLE

Joggal tehetjük föl a kérdést: Az elmondottakon túlmenően mi tette és teszi alapmunkálatokká, forrásjellegűekké Banner professzor újra közzétett tanulmányait? Legelőször talán adatfeltárásainak, kutatásainak messzemenő gondosságát, „totalitását" és szakmai pontosságát, ebből folyó megingathatatlan hitelét kell említenünk. Mind az anyaggyűjtésben, mind pedig a feldolgozás során már öt évtizeddel ezelőtt érvényesítette a sokszor emlegetett komplex szemléletet. Helyi búvárkodásainkból többek között ma is ez hiányzik legjobban. Banner János nem sajnálta az utánjárást a mainál sokkal szétszórtabb források megismerése, ellenőrzése érdekében. A levéltári és tárgyi anyag egyaránt engedelmes szolgája, meghitt ismerőse volt. (Sok azóta teljesen eltűnt, kiveszett népéletbeli mozzanatot írt le nagy pontossággal. S az 1950-es évekig fennmaradt, akkor nagyobbrészt a mechanikusan végrehajtott, egyedül a kilók számára figyelő papírgyűjtési kampány áldozatául esett, igen értékes XVIII. századi békési levéltári iratokban is ő végzett először és utoljára módszeres kutatást.) A példás adatismeret csak a kiindulópont volt Banner munkáihoz, az adatokból — a tényekhez szigorúan ragaszkodva — felépített értékelései, megállapításai lettek a tudomány időtálló értékei. Szemléletét az ember-központú vizsgálat vezette, ebben kapta meg a maga helyét a dolgozóteremtő munka, a köznép egykori nehéz életének rokonszenvvel készült rajza. Mások is említették már, de a Bannerdolgozatokról szólva itt sem kerülhetjük el a tudósnak és embernek egyaránt kiváló szerző írásművészetének kiemelését. Számtalan esetben érhetjük tetten munkáiban, hogy rendkívül szemléletes, árnyalt megformálást adott mondatainak, példát adott az igényes köznyelvi fogalmazásra, s írói vénára valló megoldással szőtte be a tudományosságot szubjektív-lírai vonásokkal erősítő, mintegy mellékes utalásokat. (Funkciójuk szerint ezek persze távolról sem voltak mellékesek!) Az újra publikált öt tanulmányból három kifejezetten a XVIII: századdal foglalkozik, elsődlegesen levéltári forrásokat, térképeket hasznosítva. (Adatok a XVIII. századbeli falusi életből, A békési pásztorok élei'e a XVIII. században, Adatok a békési határ XVIII. századbeli vízrajzához.) Az elsőként említett dolgozat a tüzek elleni népi és kezdetleges hatósági védekezési törekvések nagyon érdekes története. A pásztorok világáról szólva szembeszáll a romantikus szemlélettel (ez még Györffytől sem volt idegen a pásztorokról írva!), s egyértelműen megmutatja, hogy sokat emlegetett szabadságuk valójában szegényemberi sors volt. A pásztorélet kissé regényes-vidám megörökítése, a dokumentumidézetek összekötése rangos írói teljesítmény is egyben. A hajdan óriási kiterjedésű békési határ vízrajzának, több mint száz esztendeje a szabályozások révén gyökeresen átalakult képe történeti előzményeinek precíz felderítése és leírása mestermű, nagy helyismeretet és sok terepbejárást tanúsít. (Kár, hogy technikai okok miatt a mostani kiadás mellőzte Banner kitűnő térképvázlatának közlését. A tanulmány szövege annak idején napvilágot látott dr. Durkó Antal: Békés nagyközség története. Békés, 1939. c. monográfiájában is, a térképvázlat közlése ott sem volt megoldható.) Az említett három dolgozat településtörténeti-demográfiai hátterét adja a kötetben első helyen szerepeltetett tanulmány, Adatok Békés megye településföldrajzához címmel. Ebben a török utáni újjátelepítés és népességfejlődés szempontokban nagyon gazdag, páratlanul tömör összefoglalását kapjuk, egészen a XX. század elejéig. A táj és az ember kapcsolatának bemutatása dolgában megjelenése idején az egyik úttörő volt ez a munka. A békési magyarság népi építkezése szépen illusztrált, gondos helyszíni gyűjtésre, felmérésre épített, nagy lényeglátással írt dolgozat. A telek, az építési technika stb. megörökítésével 60 esztendővel ezelőtti állapotokat rögzített. (A tanulmány születéséről Banner Benedekről szóló írásában részletesebben is szólt a Békési Élet hasábjain.) A kötet a Bibliotheca Bekesiensis egyik legjobban sikerült száma. Nyomdai megformálása a már megszokott színvonalat, szakmai mércét képviseli. A már említett térképvázlaton kívül egyetlen hiányolni valónk van: Megoldható lett volna Banner János arcképének közlése, éppen a legutolsó nyilvános szereplései közé tartozó békési, kétegyházi előadásai, megnyitói alkalmával készült felvételek valamelyikének felhasználásával. Az írások mellett ez méginkább emberi közelségbe hozhatta volna a szerzőt. 25* 387